Több család otthonteremtési kedvezményt, azaz csokot folyósítottak a bankok 2017-ben, mint 2016-ban. Volt, ahol akár 40 százalék is volt a növekedés. Az igénylők többsége már nagycsaládos, azaz három gyermeke van, és inkább használt lakást vásárolnak belőle, mintsem újat építenek. A csokhoz ugyanakkor lakáshitelt is felvesznek az igénylők – derül ki az MTI körképéből.
Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg – derül ki az MTI körképéből, amelynek keretében nyolc magyarországi nagybank válaszolt az államilag támogatott konstrukcióval kapcsolatos kérdésekre.
Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés – közölte a pénzintézet. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.
A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.
Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.
A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.
A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent. A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma.
Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.
Inkább használt lakásra kérik
A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.
A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen az ingatlanok árfekvéséből adódóan az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.
Főleg nagycsaládosok igénylik
A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárjában bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.
Jellemző, hogy az ügyfelek a csok mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszai szerint 70-77 százalékban. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.
(MTI)
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
A díjstop kifutása után több hazai bank jelentős, akár közel 10 százalékos díjemelésre készül, amely júliustól érezhetően megdrágíthatja a pénzügyi szolgáltatásokat.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Lőrincz Viktória vagyonnyilatkozatából csak sejteni lehet a vagyoni helyzetét.
De tényleg. Sem igatlan, sem gépjármű, sem pénz, sem megtakarítás. Még ingósága sincs.
