Liberalizmus: azaz csorda-állatosítás.
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Egy dolog értékét néha nem az határozza meg, amit elérünk vele, hanem az, amit fizetünk érte – amennyibe kerül. Íme, egy példa. A liberális intézmények nyomban megszűnnek liberálisnak lenni, mihelyt létrehozzák őket: ezután nincs még egy olyan bosszantó és alapos kártevője a szabadságnak, mint a liberális intézmények. Elvégre tudjuk, mit művelnek: aláaknázzák a hatalomra törő akaratot, ők a hegyek és völgyek morállá emelt nivellálói, kicsinyesek, gyávák és élvetegek – mindig a csordaállat jut velük diadalra. Liberalizmus: azaz csorda-állatosítás…”
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya. Budapest: Helikon, 2015, p. 98.
Friedrich Nietzsche (1844-1900) német filozófus és egyetemi tanár. A 19. század legnagyobb hatású és egyben legvitatottabb gondolkodója. Az egzisztencializmus egyik előfutára, filozófiájára jellemző a felvilágosodás értékeink megkérdőjelezése, szövegeit sokszor prófétai düh járja át.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Nem várt támogatás.
Európa országai sokkal közelebb állnak egymáshoz történelmileg, mint sokan gondolják – mondta el Szalai Zoltán MCC-főigazgató kérdésére Miriam Cates brit műsorvezető.
A matematikaprofesszor interjút adott.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
