Egységes cselekvési programot dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a magyar munkaerő digitális fejlesztéséért, amely az alapkompetenciák elsajátításától, a felhasználói ismeretek bővítésén át az informatikus képzés megújításáig számos intézkedést tartalmaz – jelentette be a NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy szakmai konferencián hétfőn, Budapesten.
Cseresnyés Péter kifejtette: többek között lehetővé kell tenni a digitálisan írástudatlan állampolgárok számára, hogy térítésmentesen és lakóhelyüktől legfeljebb 30 kilométeres körzetben elsajátíthassák az alapkompetenciákat. Az alapszintű és általános digitális képességűeket pedig tovább kell képezni, hogy alkalmasak legyenek a magasabb szintű digitális készségeket igénylő munkakörök betöltésére.
A Digitális munkaerő program részeként a kormány egyebek mellett a felnőttképzés rendszerének átalakítását tervezi, hogy a leginkább hiányzó digitális szakmákban gyors és hatékony módon enyhítse a munkaerőhiányt, például rövid ciklusú képzések elérhetővé tételével. Emellett az NGM áttekinti a szakképzési és felnőttképzési rendszer tananyagait, szakmai- és vizsgakövetelményeit, hogy tartalmazzák-e a szükséges digitális kompetenciákat. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét is, hogy az informatika szakos egyetemi hallgatók meghatározott tanulmányi eredmény mellett a jövő évtől kiemelt állami ösztöndíjat kapjanak – ismertette az államtitkár.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos előadásában elmondta, miközben létezik egy egységes piac az Európai Unióban, egyes fontos részterületeken nemzeti vagy regionális piacra való töredezettség figyelhető meg, amelynek eredményeként az unió nem tudott jó ütemben átállni a digitális gazdaságra. Közölte, a helyzet megoldására az unió két stratégiát dolgozott ki: a digitális egységes piac stratégiája magában foglalja a fogyasztóvédelmi előírások, az online kereskedelem és a szerzői jogok harmonizációját, modernizációját. Az európai készségstratégia az új kor igényeinek eleget tevő azon alapvető kompetenciák azonosítását támogatja, amelyek meghatározzák a jövő oktatás- és munkaerő-politikáját.
*
A Digitális munkaerőpiac 2017 elnevezésű szakmai konferencián szervezett kerekasztal beszélgetésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a digitális tudást az oktatás valamennyi szintjére be kell vezetni. Mindazonáltal az elnök rámutatott arra a kihívásra is, hogy a jelenlegi becslések szerint tíz éven belül a szakmák 40 százaléka teljesen átalakul, amely bizonytalanná teszi azt, hogy egyáltalán tudják-e majd hasznosítani az általános iskolában jelenleg tanult ismereteket a diákok.
Laufer Tamás, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért elnöke pozitív fejleményként értékelte a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítését és elterjesztését segítő Digitális témahét eredményeit. Ismertetése szerint az idén második alkalommal megszervezett eseményhez több mint 1000 iskola és 8000 tanár csatlakozott és amennyiben két éven belül sikerül a kezdeményezésbe bevonni az iskolák, tanárok és diákok 40 százalékát, visszafordíthatatlan pozitív változások indulnak el. Az alulról jövő kezdeményezések így fognak találkozni a felülről jövő módszertannal és szabályozói környezettel – hangsúlyozta.
Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyára hívta fel a figyelmet: Magyarországon a GDP több mint 20 százalékát adja a digitális gazdaság, amelyben a foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik. Meglátása szerint a sikeres digitális átalakulás további lendületet adhat az ország gazdasági fejlődésének.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nyíltan elmondta a rapper, mi számít igazán az életben.
Ezeket az eredményeket nehezen tudják majd a szájuk íze szerint keretezni a független-objektív sajtó munkatársai.
„Anyukám, nem tudom, hogy mikor foglak tudni hívni, mert szétszórtak bennünket” – mondta a szívbeteg férfi a telefonba, aki napokkal elrablása után vesztette életét.
Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.
Egyre többen követnék Orbán Viktor politikáját.
Ha nem vezetik be a januári rezsistopot, akkor 30 százalékkal vagy annál is többel nőtt volna a családok rezsiszámlája – hangsúlyozta a Kossuth rádiónak adott interjújában a miniszterelnök.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
