A magyar népmesekincs továbbadását és a gyerekek kompetenciafejlesztését szolgáló NépmesePontok létrehozására írt ki pályázatot a kormány csaknem 1,2 milliárd forint értékben. A projekt célja, hogy a kulturális intézmények minden megyében gondolkodjanak el azon, hogyan tud hozzájárulni a népmese a gyerekek személyiségének, képzelőerejének fejlődéséhez – mondta el a program szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az Emmi kultúráért felelős államtitkára.
Hoppál Péter emlékeztetett: pszichológusok bizonyították, hogy sokkal gazdagabb azoknak a gyerekeknek a képzelőereje, vizuális világa, akik nem csak kész vizuális világgal együtt kapnak meséket.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hozzátette: a kiírásnak köszönhetően EU-s forrásból épülhetnek országszerte NépmesePontok.
Schanda Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára közölte: a kormány célja, hogy a köznevelést kiegészítő, tanulást segítő szolgáltatások, új tanulási formák jöjjenek létre, amelyek középpontjában a magyar hagyomány, a magyar tudás és a magyar népmese áll. Kulturális intézmények bevonásával a kormány azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minden magyar gyerek találkozzon a magyar népmesékkel – jegyezte meg.
A NépmesePontok többek között műhelyfoglalkozások, művészeti alkotócsoportok, élőszavas mesemondás, kompetenciafejlesztő táborok, mesemondó, meseíró és meseillusztrációs versenyek, de az egész család részvételét biztosító programok megvalósulását is lehetővé teszik, a projekt támogatja továbbá szakemberek képzését, továbbképzését is. Schanda Tamás beszámolója szerint erre a célra a kormány csaknem 1,2 milliárd forintot különített el, egy-egy intézmény 30 millió és 80 millió forint közötti összegre pályázhat március 27-től; a projekt végrehajtási ideje 36 hónap. Megyénként legfeljebb három, településenként egy pályázat nyerhet – közölte az államtitkár.
Helmich Katalin, a Mesemúzeum szakmai vezetője elmondta, hogy a pályázat kapcsán már számos intézmény kereste meg tapaszalatszerzés céljából a Petőfi Irodalmi Múzeum fililáléjaként ötödik éve működő, tabáni Mesemúzeumot.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója hozzáfűzte: intézményük tíz éve foglalkozik azzal, hogy az élőszavas mesemondás tradícióit, technikáit tanítsa, és az érintettek bevonásával kidolgoztak egy népmese programot is. Közölte: a NépmesePont projekt során támogatásban részesülő intézményeknek vagy szervezeteknek együttműködési megállapodást kell kötniük a Hagyományok Házával.
Az EFOP-3.3.4-17 kódnévvel kiírt pályázat részleteivel kapcsolatban a https://www.palyazat.gov.hu/efop-334-17-a-npmese-anyanyelvi-kompetenciafejleszt-szerepnek-erstse-az-informlis-s-non-formlis-tanulsban honlap nyújt részletes információkat.
(MTI)
A Vértes és a Bakony hegyhátaitól a Mezőföld sztyeppés világáig, a Sárrét vizenyőjétől a Duna menti löszfalakig: Fejér vármegye a régi és a mai Magyarország, s pláne a mindenkori Dunántúl központi vidéke lett.
Máthé Zsuzsát, a KDNP, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét kérdeztük az iskolai szexuális nevelésről, valamint a megszűnés szélén álló szívhangrendeletetről.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a családi pótlék egy univerzális, és nem munkatípusú jövedelem.
Több mint fél évtizede indult el a woke ideológia európai terjedése, amelyet egy ideje az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Európai Bizottság is aktívan támogat. Az LMBTQ-ideológia legújabb térnyerésével a magyar gyermekvédelmi törvény is megszűnhet.
Kecskemét az elmúlt évtizedben nemcsak gazdasági értelemben fejlődött látványosan, hanem abban is, ahogyan a lakhatás kérdéséhez viszonyul. A város ma már tudatosan építi fel azt a rendszert, amely egyszerre ad választ a fiatalok életkezdési nehézségeire, a családok igényeire és a munkaerőpiac elvárásaira.
Az egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a nevelőszülők száma Amerikában egy Biden ideji politika következtében.
Nem volt olyan műfaj, amiben ne találta volna fel magát, áradt belőle az életöröm. Scherer Péterre emlékezünk.
Kaja Kallas szerint az EU-nak „stratégiaibbá” kell válnia a külföldi segélyek finanszírozásában.
