Nincs tehetségtelen ember, csak tehetségtelen politika van, amelyik nem képes olyan helyzeteket teremteni, hogy kibontakozhasson a tehetség – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi napon.
Lezsák Sándor az Országházban megtartott rendezvényen kiemelte: minden gyermekben ott szunnyad valamilyen képesség, a család, a pedagógusok és a politika felelőssége, hogy előhívja. Az előhívott képesség sikerélményt ad, és ez „javítja a Kárpát-medence magyarságának állapotát”. Az elmúlt 25-30 évben erősen romlott a magyarság idegrendszere, de a nemzetpolitikai törekvés és az ehhez biztosított „kormányzati hátszél” gyógyír ennek az idegrendszernek. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a kormány nemzetpolitikájának alapelve, hogy „amit nem jól csinálunk, azt ki kell javítani, amit jól csinálunk, azt lehet még jobban csinálni”.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár előadásában kiemelte: 1981-től minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Mindenki tehet azért, hogy ez a folyamat megálljon, sőt megforduljon. Nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat – vélekedett. Kifejtette: jelenleg Magyarországon a „házasság intézménye a reneszánszát éli”, egyre többen döntenek úgy, hogy összekötik az életüket. A fiatalok jelentős többsége házasságban képzeli el az életét, vagyis a házasság „nem ment ki a divatból”.
Az államtitkár azt mondta: a kormány nem támogatja az individualista megközelítést, azt, hogy mindig az egyént kell középpontba helyezni, ehelyett a közösségekre kell fókuszálni, így a családra, a helyi közösségekre, a nemzetre. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a közösségi haszon maximalizálásához járulnak hozzá – magyarázta. Hozzátette: az a fontos, hogy az emberek merjék elhinni, hogy számíthatnak a kormány támogatására a családalapításban, a családok boldogulásában.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet: a családok a magyar nemzet alapját és tartópilléreit jelentik, az identitás megőrzésében és az anyanyelv megtartásában a legnagyobb szerepet vállalják. Az elmúlt csaknem hét évben gyökeres fordulatot hajtottak végre a nemzetpolitikában – emelte ki. Hangsúlyozta: egyre nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli magyarságra, ez abban is megmutatkozik, hogy minden évben nő a támogatásukra fordítható összeg.
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke köszöntőjében kiemelte: a családi napot és a „Családban élni és magyarnak maradni a szülőföldön” konferenciát azért rendezték meg, hogy megismerhessék a határon túli családszervezetek problémáit, és segítsék a megoldások közös keresését.
(MTI, Fotó: Illyés Tibor)
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
A magyar katona erejét nem csupán a fegyvere adja, hanem a hite, a bajtársi összetartás, a hazaszeretet.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák.
