2017. január 1-től, ha a pénzbeli ellátást, valamint a baleseti táppénz igényt az igényléstől számított 21 napon belül az ellátást folyósító szervnek nincs lehetősége teljesíteni, mert a biztosított jövedelméről a foglalkoztatója nem nyújtott be bevallást, és a jövedelmi adatok így nem állnak rendelkezésre, akkor nem történik ellátási előleg megállapítás. Ebben az esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az ellátást megállapítani 2017. évben. Ha a biztosított jövedelméről a bevallás később pótlólag benyújtásra kerül, a bevallott adatok alapján kell az ellátást megállapítani, valamint az ellátásról elkészített határozatot ennek megfelelően módosítani – hívja fel a figyelmet a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. a portálon keresztül.
Jövőre, 2018. január 1-től a táppénz összegének megállapításakor a korábban alkalmazott két éves folyamatos biztosítási időt előíró szabályt felváltja a 730 napos biztosítási idő szabály. Eszerint a biztosított táppénzének összege a táppénz alapjának százaléka, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszakának ideje alatt rendelkezik legalább 730 nap jogszabály szerinti (Tbj. 5. §) biztosítási nappal.
A tavaly elfogadott adótörvények között más jelentős változások is vannak
A táppénz alapjának 50 százaléka abban az esetben a táppénz összege, ha a biztosított ennél kevesebb biztosítási nappal rendelkezik, illetve fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül, valamint ha a szülőként 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik. Általános előírás lett, hogy az ellátások késedelmes kifizetése esetén nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 Ft összeget.