Szelektív redukció — Amikor a magzatot még a méhben megölik

A szelektív redukció tulajdonképpen egyfajta abortusz. A nem kívánt magzatot, vagy magzatokat méhen belül megölik. Mégis miért lehet szükség ilyesmire?

A legtöbb esetben az anya a kívántnál több gyermeket vár, és így megszabadulhat a „létszám feletti” magzatoktól. Természetes körülmények között ritkábban, mesterséges megtermékenyítés alkalmazásakor gyakrabban fordul elő, hogy a vártnál több gyermek fogan meg egyszerre. A várandósság annál kockázatosabb, minél több magzatról van szó...

Előfordul, hogy a várandósság során olyan egészségügyi problémák lépnek fel, melyek orvosilag is indokolttá teszik a szelektív redukciót. Ilyen például az, ha az ikrek közül valamelyik nem fejlődik megfelelően, mert testvére(i) miatt nem jut elegendő vérhez, ezáltal tápanyaghoz és oxigénhez. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy az eljárás során a megtartani kívánt magzat is szenvedhet fizikai sérülést, sőt, egyes vélemények szerint a pszichikai, lelki szempontok sem elhanyagolhatóak. A procedúra akár spontán vetéléssel is végződhet.

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján választják ki az elpusztítandó magzatot? Legtöbbször az egészségi állapot, a fejlettség, a magzat méhben való elhelyezkedése és — döbbenetes módon — a neme a döntő.

A redukciós abortuszok száma az elmúlt években emelkedést mutat: az Egyesült Királyságban 2006-ban 59, 2011-ben már 101 ilyen eset fordult elő. A jelenség oka feltehetőleg a mesterséges megtermékenyítés elterjedése, és nagyobb arányú sikeressége lehet. Míg korábban a beültetett 3-4 embrióból jó, ha egy megtapadt, ma már a kezelések hatékonysága miatt akár mindegyik — ám a szülők többsége nem szeretne négyes ikreket. Kissé paradox, amikor egy pár évekig küzd, hogy gyermekük lehessen, majd amikor a nő várandós lesz, a meglepetés-babákat mégis elpusztítják. A szakértők ezért javasolják, hogy a mesterséges megtermékenyítés során egy, legfeljebb kettő embriót ültessenek be.