Évtizedek óta folyamatosan fogyatkozik Magyarországon a családok, illetve a családban élők száma, miközben egyre több az egyszülős, valamint az úgynevezett mozaikcsalád. A család.hu összeállítása.
Alegutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint csökkent a házasság alapú családok száma, és nőtt az élettársi kapcsolaton alapuló családoké, csakúgy, mint az egyszülős háztartásoké. Ugyanakkor a szülőképes életkorban lévők közül jellemzően azok vállalnak több gyermeket, akik házasságban élnek – írja a család.hu.
Válás után egyesülés
Mindezek következtében jelentősen megváltozott az egyes családtípusok jelentősége. A házaspáros családok a családok mintegy 65 százalékát teszik ki, míg ez az arány tíz évvel korábban 74 százalék volt, 1990-ben pedig 80 százalék. Jelentős tehát a visszaesés, és az élettársi kapcsolatban élők számának növekedése pedig korántsem olyan mértékű, hogy ellensúlyozni tudná a családalapítások csökkenését.
A társadalom és a népesség szempontjából káros családerodálódási folyamatok okai meglehetősen összetettek, ám az egyik legfőbb tényező mindenképpen az, hogy egyre kevesebb gyermek születik – mondja Monostori Judit, a Népességtudományi Kutatóintézet kutatója, hozzátéve, hogy a kétgyermekes családmodell egyre inkább visszaszorul, átadva helyét az egygyermekes mintának.
Közben jelentősen emelkedik az egyszülős családok száma. Az ilyen családokban jellemzően az anya neveli a gyermeket, és megfigyelhető, hogy elsősorban a 35-49 nők körében nőtt dinamikusan az egyszülős családanyaság aránya. A fiatalabbak között viszont csökkent, ami azért lehetséges, mert a 35 év alattiak körében a házasságkötések száma is megritkult, a gyermekvállalás életkora pedig kitolódott, tehát kevés olyan nő van, aki fiatal éveiben egyáltalán egyszülőssé válhat.
Érdemes azonban ezt az egész folyamatot dinamikájában vizsgálni – hangsúlyozza a kutató. Ugyanis amikor egyszülős családokról beszélünk, napjainkban érdemes rájuk úgy gondolni, mint lehetséges jövőbeli mozaikcsaládok elemeire, mivel az egyszülős családokból gyakran újra kétszülős családok lesznek, hiszen a szétesett családok anyukái, apukái ismét párra találhatnak, mégpedig nem ritkán olyan párra, aki maga is elvált. Az ilyen mozaikcsaládokban közös gyermekek is születhetnek, de az előző kapcsolatból hozott gyerekek is új családi környezetbe kerülhetnek.
A mozaikcsaládok társadalmi arányáról kevés információ áll még rendelkezésre, mint ahogy arról is, hogy milyen eséllyel lesznek az egyszülős családokból mozaikcsaládok – mondja Monostori Judit. Annyi azonban feltétlenül kiderül a kutatásokból, hogy az érintettek érzékelhetően egyre kevesebb időt töltenek egyedül az egyszülős családformában, napjainkban sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy mozaikcsaláddá alakuljanak, mint korábban.
Bajtársakkal könnyebb átvészelni
Megerősítve a kutató szavait, „patchwork-családokként” említi a mozaikcsaládokat Zámborszky Eszter, a Holdam Egyesület munkatársa. A Holdam Egyesület miskolci nők és anyák közössége, melynek küldetése, hogy segítséget nyújtson a női életszakaszok minden egyes állomásán, legyen az akár párválasztás, házasság, szülés, gyermeknevelés, vagy éppen válás és egyedül maradás.
Zámborszky Eszter azt hangsúlyozza, hogy az egyedül maradás nagyon nehéz életszakasz egy nő életében, hiszen bár benne van a köztudatban, hogy létezik ez a probléma, az emberek kevéssé érzékelik, mert a nők gyakran szégyenlik a helyzetüket, és csendesen igyekeznek megoldani a gondjaikat, amelyek így nem is kerülnek a nyilvánosság elé.
Pedig nehézségből akad elég, amelyek közt az anyagi nehézségek viszik a prímet. Hiszen még ha kap is gyerektartást az anyuka, korántsem ugyanolyan az, mint amikor két szülő keresetét kell beosztani. A gyerek ruházását, etetését, iskoláztatását mindenképpen meg kell oldania, még akkor is, ha ne adj’ Isten nem kap az anya gyerektartást. De egyedülálló szülőként nehéz egyszerre helytállni a munkahelyen és a családban is, amiért bizony a munkáltatók nem is szívesen alkalmazzák az egyedülállókat, sokkal gyakoribb is ebben a körben a munkanélküliség, mint a családos munkavállalók körében – állítja Zámborszky Eszter.
Mégis, kizárólag azért, hogy egy nő ne maradjon egyedül, a rossz kapcsolat fenntartását semmiképpen nem javasolja a szakértő. Zámborszky Eszter szerint egy olyan családban élni nap mint nap, ahol több a feszültség, mint a békés időszak, sem a gyerekek, sem a szülők számára nem jó. Hibás megoldás belekényszeríteni magunkat egy olyan családba, ami csak látszólag család.
De mivel a szétesett családok tagjai is nyilvánvalóan normális családra vágynak, jellemző a családszilánkok mozaikcsaládokká egyesülése, hiszen nyilván egy-egy rossz kapcsolat után mindenki szeretne javítani az életén. És az egyedül maradt anyákkal, apákkal gyakran meg is esik, hogy valóban találnak maguknak új párt, gyerekeik is születnek, akiket aztán együtt nevelnek a korábbi házasságból hozottakkal.
Válás után mindenki keressen magának olyan közösséget, ahol sorstársakra, új barátokra találhat – ezt javasolja Zámborszky Eszter. Fontos ez annak érdekében, hogy ne magányosodjanak el és ne maradjanak abban a rossz lelki- és idegállapotban ami a válás után rájuk köszöntött, hiszen depressziósan egyrészt kevésbé képesek nyitni új párkapcsolatra, másrészt új bajtársakkal, barátokkal mindig könnyebb újrakezdeni, netán új családot alapítani.
A mozaikcsalád
A mozaikcsalád olyan újraformálódott családközösség, melyet az egyik szülő és gyerekei alkotnak az új partnerrel, akinek esetleg szintén van már gyermeke. A mozaikcsalád hazánkban a legelterjedtebb olyan válás utáni családforma, amely mindkét szülői mintát biztosítja a gyermekek számára.
A mozaikcsalád tehát két felnőtt és egy vagy több gyermek együttéléséből áll össze – első ránézésre nem sokban különböznek a hagyományos családtól, közelebbről megvizsgálva azonban számos speciális jellemzőjük van, melyek alapján mégis eltér ez a családforma a hagyományostól:
A mozaikcsaládban nevelkedő gyermekek idejük jelentős részét a másik vér szerinti szülőnél tölthetik, ilyenkor a család határai elmosódnak. Ha egy gyermek szülei elváltak vagy más okból külön élnek, és ezt követően időben megosztva nevelik tovább őt, azt közös szülői felügyeletnek nevezzük. A mozaikcsalád és közös szülői felügyelet nem egymást kizáró családformák – zárul a család.hu írása.
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
A francia hatóságok bejelentették a nyilvános alkoholfogyasztás és -értékesítés tilalmát Párizsban, hogy enyhítsék a főváros kórházaira nehezedő nyomást a hőhullám idején.
Az állásfoglalás egyelőre nem képezi a hivatalos Etikai Kódex részét.
