Összesen közel 900 köztörvényes elítélt került szabadlábra Barack Obama amerikai elnök kegyelmi politikájának köszönhetően, amelyre a republikánus ellenzék kritikusan reagál, főleg, hogy Obama csütörtökön újabb 98 köztörvényest részesített kegyelemben. A kegyelmek nagy száma ugyanakkor azzal magyarázható, hogy csak az arra érdemes elítéltek kegyelmi kérvényeinek elbírálása gyorsult fel.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön kegyelemben részesített 98 elítéltet, akire köztörvényes bűncselekményekért szabtak ki börtönbüntetést.
Az idén ez volt a nyolcadik alkalom, hogy az elnök kegyelmet gyakorolt, s ezzel egyedül ebben az esztendőben 688 elítélt kapott kegyelmet, Obama hivatalba lépése óta pedig összesen 872 köztörvényes bűnöző került így szabadlábra, többen, mint az utolsó tizenegy amerikai elnök idején összesen.
Egglestone: Az elítéltek mindent megtettek a rehabilitációjukért
A Fehér Ház tanácsadója, Neil Egglestone szerint a közfigyelem ugyan a kegyelemben részesültek nagy számára irányul, de - mint fogalmazott: – „minden egyes kegyelemi kérvény mögött emberi sorsok vannak”. A tanácsadó hangsúlyozta azt is, hogy a most kegyelemben részesültek közül sokan nagyon fiatal korukban követtek el bűncselekményt, s azóta a börtönben mindent megtettek saját rehabilitációjuk érdekében.
A most kegyelmet kapott elítéltek között 42 olyan ember is van, aki életfogytig tartó büntetését töltötte. Ők majd csak 2018-ban kerülnek szabadlábra, s akkortól a lakóhelyükön kötelezően részt kell venniük valamilyen kábítószerellenes, rehabilitációs programon.
Felgyorsult az eljárás
A Fehér Ház döntése után megjelent első amerikai kommentárok megjegyzik: Obama elnök felgyorsította az elbírálását a kegyelmi kérvényeknek, amelyekből az igazságügyi minisztérium adatai szerint október elején még 11 253 feküdt az illetékesek íróasztalán. Az elnök egyébként csakis az igazságügyi minisztérium által előterjesztett ajánlások alapján dönthet kegyelmi ügyekben.
Néhány befolyásos republikánus politikus már korábban erőteljesen bírálta Obama kegyelmi politikáját, azzal érvelve, hogy így veszélyes bűnözők is szabadlábra kerülhetnek. Bob Goodlatte, virginiai republikánus képviselő, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke például szeptemberben levélben fordult Obama elnökhöz és sürgette nála kegyelmi politikája leállítását. Ugyanakkor az igazságügyi reformot szorgalmazó civil szervezetek éppen az ellenkezőjét szorgalmazzák, vagyis azt, hogy Obama gyorsítsa fel a kegyelmi kérvények elbírálását, és még hátralévő hivatali idejében a lehető legtöbb, nem erőszakos bűncselekményt elkövető elítéltet bocsátassa szabadon.
(MTI)
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
A kispesti klub vezetősége közös megegyezéssel szerződést bontott Feczkó Tamás vezetőedzővel.
