Megemelt fizetés érkezett szerdáig a pedagógusok számlájára: az érintettek három-tizenötezer forinttal kaptak több pénzt – közölte Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár kiemelte: 2013, 2014 és 2015 után idén is folytatódott a pedagógusok bérének növekedése, amelyek 3,5 százalékkal lettek 2016-ban magasabbak. Az emelés 2017-ben sem áll meg, és összesen 50 százalékkal nőnek majd a keresetek – jelezte.
Rétvári Bence értékelése szerint az elmúlt években és az elkövetkező esztendőkben olyan mértékű béremelés valósulhatott és valósul meg, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és ezzel a pedagógusok társadalmi megbecsültsége is hasonló mértékben nőtt. Ez 2013-16 között eddig 226 milliárd forintos többletforrás jelent, és az emelés 175 ezer embert érintett. Megjegyezte: nem csak a pedagógusokról, a klasszikus értelemben vett iskolai tanárokról, tanítókról van szó, hiszen a béremelés érinti az óvónőket, az óvodapedagógusokat, a logopédusokat, a fejlesztő pedagógusokat, a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozó örökbefogadási tanácsadókat.
A parlamenti államtitkár példaként hozta, hogy egy 1966-ban született, Budapesten dolgozó, egyetemi végzettségű matematika-fizika szakos tanár a béremelések előtt 242 ezer forintot keresett havonta, fizetése most már 346 ezer forint. Egy pályakezdő gyakornok, főiskolai diplomával 2011-ben 122 ezer forintra számíthatott, az emeléssel a keresete 2017-re 182 ezer forintra nő, egy 3-5 éves gyakorlattal bíró, egyetemi végzettségű tanár 135 ezer forint helyett most már 227 ezer forintot keres. Míg egy 18-20 éves gyakorlattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus esetében a bér 172 ezer forintról 304 500 forintra nő 2017-re.
Hozzátette: azok, akik éltek a minősítési eljárással 30-35 ezer forint pluszjövedelemmel számolhatnak hónapról hónapra. Rétvári Bence kitért arra is, hogy a pedagógusok bére az emelések előtt átlagosan 26 ezer forinttal volt elmaradva a nemzetgazdasági átlagtól, most pedig 10 ezer forinttal haladja meg. Összevetve az OECD-országokkal megállapítható, hogy nincs még egy olyan állam, ahol 2012-14 között ilyen mértékű emelkedés volt – mondta.
Ezzel párhuzamosan a pedagógus pálya presztízse is nőtt, sokkal többen szeretnék a pedagógus pályát választani. Míg 2012-ben 13.742-en jelentkeztek pedagógusnak, addig ez a legutóbbi felvételi adatok szerint 20 290-ra nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a jövő pedagógusai sokkal szélesebb körből kerülnek ki az egyetemeken – állapította meg az államtitkár, aki bízik benne, mindez a minőség javulásával is fog járni középtávon.
Rétvári Bence a nevelést-oktatást közvetlenül segítők jövedelméről elmondta: idén kétszer 35 ezer forintos béren kívüli juttatást garantálnak számukra, jövőre pedig 7+3 százalékos béremelésre számíthatnak. Ebből a 7 százalékos növekményt mindenki megkapja, a fennmaradó 3 százalékról az iskolaigazgatók differenciáltan dönthetnek.
(MTI)
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A Tisza arra készül, hogy eltörli az ársapkát.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
