Közel 6 milliárdos program indul a fejlődési kockázatok korai szűrésére

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) forrású projekt célja, hogy a fejlődési kockázatok minél korábbi kiszűrésével, a rendellenességek diagnosztizálásával a családok a gyerekeik számára minél korábbi életkorban megtalálják a megfelelő szakembert és terápiát.

Balog Zoltán azt mondta, a kora gyermekkori fejlődési kockázatok kiszűrésére, gyógyítására most új lehetőségeket kapnak a gyermekek és családjuk. Emlékeztetett arra, hogy a kora gyermekkori fejlesztésnek Magyarországon ugyan komoly múltja van, de eddig még nem sikerült egységes – az egészségügyet, a köznevelési és a szociális ágazatot összehangoló – rendszerbe szervezni.

Kiemelte, „biztonságos gyermekútra” van szükség ahhoz, hogy a fejlődési kockázatokkal született gyerekek lehetőleg még 3 éves korukig megkapják a szükséges terápiát. Jelezte: minél korábban ismerik fel a rendellenességet, annál nagyobb az esély a fejlesztésre, a gyógyításra. Tájékoztatása szerint a most induló, országos szintű program során az egyes ágazatok közötti informatikai rendszereket összekötik, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek – az orvosok, a szociálpedagógusok, a pedagógusok, a bölcsődei dolgozók – a munkájukat összehangolhassák.

A programban – amelynek a pályázati kiírása már megjelent – a Családbarát Ország Közhasznú Nonprofit Kft., a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vesz részt, a családügyi államtitkárság koordinálásával.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azt mondta, a cél az, hogy az érintett családok megkapják a megfelelő szakmai segítséget, a lehető leghamarabb. Azt is szeretnék, hogy a fejlesztésre szoruló gyerekek családja ezt a helyzetet ne stigmaként élje meg, és a társadalom nyitottabban, segítőkészen forduljon feléjük. Kiemelte, soha ilyen nagy összeg nem állt még rendelkezésre a kora gyermekkori intervenció fejlesztésére. Azokban a régiókban, ahol az ellátás még hiányos, ahol nehezebben férnek hozzá ehhez, helybe viszik majd a szolgáltatásokat, hogy ne a családoknak kelljen sokat utazniuk.

Czeizel Barbara, a kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos, a most induló program gazdája, azt mondta, hogy minden ötödik-tizedik kisgyermekkel van valamilyen, a fejlődését érintő teendő, és a legfőbb kérdés az, hogy a szülők mielőbb eljutnak-e a megfelelő szakemberhez. Közölte, hogy Magyarországon számtalan fejlesztési módszer létezik, de a szülők nem tudják, mely problémával milyen életkorban kikhez lehet fordulni a szakorvosi kivizsgálás, majd az ellátás szempontjából. Beszélt arról, az idegrendszeri fejlődési rendellenességek 98 százaléka mögött a méhen belüli, a szülés körüli vagy az azt követő probléma állhat, és ezek felismerése után tudnak a szakemberek különböző terápiát, fejlesztéseket javasolni. 

A projektbe a legkiválóbb szakembereket kívánják majd bevonni, akikkel egyebek mellett képzési programokat szerveznek, de terveik között szerepel új diagnosztikai eljárások magyarországi megismertetése, új eszközök vásárlása is. Fontos céljuk az is, hogy négy év alatt az egészségügyi, a szociális és a köznevelési alapellátást úgy fejlesszék, hogy az hosszú távon, tehát a projekt utáni időkre is nyomot hagyjon – emelte ki.

A Budapesti Korai Fejlesztő Központnak Czeizel Barbara az alapítója és a vezetője is egyben. A 25 éves szervezet honlapján az áll: a kora gyermekkori intervenció egy szolgáltatásrendszer, amely egyedülálló módon több szakember: gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember együttes munkáját feltételezi, és maximálisan szem előtt tartja a gyermek állapotát csakúgy, mint a család igényeit és körülményeit.

 (MTI)