A Nemzeti Alaptanterv új koncepciója tartalmazza többek között ezt a módosítást is.
Az ötödik NAT a korábban tervezetthez képest legkorábban a 2019/2020-as tanévben léphet életbe. November végére várhatóan elkészül a koncepció, amely tartalmazza majd egyebek mellett az új kerettantervekre, valamint a tanév átstrukturálására vonatkozó javaslatokat. Kidolgozása a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjában már zajlik, egy előzetes tervet tavasszal már megtárgyaltak. Az előkészítésbe bevonják a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait, a felsőoktatás, a Köznevelési Kerekasztal és a szakmai szervezetek képviselőit egyaránt.
Az új NAT tervezése során szóba került az iskola reggeli kezdésének 8-ról 9 órára helyezése is. A diákok többsége támogatja a javaslatot, ám hazánkban évtizedes szokáson alapul a 8 órai kezdés, és a legtöbb munkahely is ehhez igazodik. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az iskolák számára megadják a választási lehetőséget, vagyis maguk dönthetik el, mikor kezdődjön az első óra — de nem köteleznék az intézményeket a 9-kor kezdésre. Áthidaló megoldás lehet, ha az első óra még nem konkrétan tanulással telik, így a bagoly típusú tanulóknak is könnyebben indulna a nap.
A módosítás célja, hogy a gyermekek terhei csökkenjenek. A tervek szerint a rövidebb nyári szünetet hosszabb évközi szünetekkel ellensúlyoznák.
A Köznevelési Kerekasztal újraszabályozása még idén megtörténik, és a testület Köznevelés-stratégiai Kerekasztal névvel működik tovább. Tagjai — ahogy a most működő kerekasztal esetében is — az állami intézményfenntartói képviselők, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselők, nem állami, nem önkormányzati képviselők. Szakszervezeti részről az országos pedagógus szakszervezetek képviselőit várják, továbbá meghívást kapnak az országos szülői és diákszervezetek, illetve szövetségek.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
„Nem kérdés, hogy Európa legcsaládbarátabb nemzete mi vagyunk” – jelentette ki Hankó Balázs miniszter a V4 Summit and Pro-Family Summit konferencián Gödöllőn.
Nem stúdió, nem kampányszínpad, hanem egy csendes falusi utca és egy nyitott kapu: őszinte vendégszeretettel fogadták a miniszterelnököt.
„Ezek a mondatok olyan emberektől származnak, akik életükben nem nézték meg normálisan a számokat” – fogalmazott élesen a szakértő azokra a kritikákra reagálva, amelyek még mindig „mélyszegénységről” és „népnyomorról” beszélnek.
Mesterségesintelligencia-kutatás a közoktatásban, betartott óvodafejlesztési ígéret, egy 35 éves közlekedésfejlesztési álom beteljesülése – ezekről ki hallott az elmúlt héten? Francesca Rivafinoli írása.
A migrációs hátterű embereknek ez a háromnegyede, ilyen remekül működik az integráció.
A virágzó mandulafácskáktól a mázas cserepek színpompájáig: Baranya és benne Pécs a Kárpát-medence évezredes kulturális világítótornya. Folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Felfoghatatlan, ami a legvégén történt.
