Hazánkban azonban még mindig nincs igazán szervezett formája ennek a munkavégzésnek. Az önkéntesek túlnyomó többsége, több mint 94 százaléka továbbra is közvetlenül segített ingyenes munkájával (informális önkéntesek), 3,3 százalékuk szervezeten keresztül vagy szervezet javára végzett ilyen tevékenységet (formális önkéntesek), míg 2,6 százalékuk közvetlenül és szervezet közreműködésével egyaránt támogatott rászoruló személyeket, különböző szervezeteket, intézményeket. A közvetlen segítők száma jelentősen, mintegy 356 ezer fővel nőtt három év alatt, miközben a szervezeten keresztül önkéntes munkát végzőké kevésbé, mintegy 6 ezer fővel emelkedett. Az önkéntes segítők aránya az iskolázottsággal növekszik, és a diplomások körében a legmagasabb.
A statisztikai hivatal tanulmánya szerint a hagyományos önkéntesség mellett a fiatalokat is jellemzi az új típusú önkéntesség irányába való elmozdulás, ahol a szaktudás, a gyakorlati tapasztalat megszerzése, a kapcsolati háló bővítése és hasonló, a tudásalapú, információs társadalomra jellemző társadalmi érték, mint például az élethosszig tartó tanulás áll a középpontban.
A statisztikai hivatal azokat a személyeket tekintette önkénteseknek, akik közvetlenül vagy valamilyen szervezeten keresztül, önszántukból, ingyen, ellenszolgáltatás, fizetség nélkül, illetve háztartásukon kívül élő személyek javára vagy a társadalom hasznára végeztek valamilyen tevékenységet. A három feltételnek együttesen kellett érvényesülnie, a háztartáson kívül élő szülőnek, gyermeknek, rokonnak nyújtott segítség is beletartozik az önkéntes munkák körébe - zárul az OrientPress írása.