Novák Katalin jelezte: az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem. Mint mondta, eddig csak akkor lehetett figyelembe venni 25 éves korig a gyermeket, ha felsőoktatásban tanult, egyébként pedig csak 20 éves korig volt erre lehetőség. Hozzátette: a megváltozott munkaképességű gyermekeket korhatár nélkül figyelembe lehet venni az igénylésnél.
Arra is megteremtették a lehetőséget, hogy az úgynevezett tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a CSOK, már az ingatlan használatba vétele előtt. További könnyítés, hogy mostantól a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni — a korábbi 24 helyett — az igénylésnél. Ez például a 40. évüket betöltött igénylőket érintheti, akiknek a kérelmét eddig elutasították. Ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a CSOK-ot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll. Azok is igénybe vehetik a CSOK-ot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség — sorolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a változásokat.
Novák Katalin szólt arról is, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a CSOK-ot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet. Ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget. További könnyítés, hogy az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csokra, valamint, hogy ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a CSOK-os ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást.