Szeptember 12-től nyílik meg az a pályázat, melynek célja, hogy a szociális segítők közvetlenül az óvodákban, iskolákban legyenek jelen.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Széchenyi 2020 program keretében írta ki a mintegy 1,7 milliárd forint keretösszegű pályázatot, melynek célja, hogy a települési önkormányzatok által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálatok a jövőben felsőfokú szakirányú végzettségű szociális segítőket alkalmazhassanak az óvodákban, az általános iskolákban és a középfokú intézményekben.
Az intézményekbe kerülő szociális munkások közvetlen és folyamatos kapcsolatba kerülhetnek a veszélyeztetett gyermekekkel. A mindennapos jelenlét megkönnyíti az érintettek családjával való együttműködést, és lehetővé teszi a súlyos szociális és kulturális hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztését. A szakemberek szerint azonban hosszú távon államilag finanszírozott, kötelező feladattá kellene tenni a szociális segítők alkalmazását, hiszen a pályázati források esetlegesek.
A segítők heti 40 órában foglalkoznak majd 1500 óvodással és iskolással. Lehetőségük van részmunkaidős munkavégzésre is, ugyanakkor nagyobb ellátási terület esetén több munkatárs is alkalmazható. A pályázó járási központok 2016. szeptember 12-től két éven át több ütemben 18-40 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a keretből.
A pályázati kiírás szerint a szociális munkások alkalmazása azért vált szükségessé, mert az elmúlt években jelentősen emelkedett a „problémás” (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, hiperaktív és pszichés problémákkal küzdő) gyermek. A tendencia azt mutatja, hogy már óvodáskorban is egyre gyakoribb jelenség az agresszió, a társas együttélés szabályainak felrúgása, vagy azok ismereteinek hiánya. A problémás gyermekek szülei nem ritkán maguk is elutasítóak, nem kommunikálnak a pedagógusokkal, az intézménnyel.
A szociális munkás, aki képes szót érteni a szülőkkel, összekötő kapocs lehet a szülők és gyermekeik, valamint a pedagógusok között. Képes ezáltal az intézmény belső életét kiegyensúlyozottabbá tenni, elősegítheti a gyermek (és családja) szocializációját, és csökkenti a pedagógusok leterheltségét is.
Pályázni szeptember 12-től lehet egészen 2018 szeptemberéig. Ez idő alatt folyamatosan, több ütemben bírálják el a pályázatokat. Első ütemben azokról a kérelmekről döntenek, amelyeket legkésőbb október 12-ig, második körben pedig amelyeket december 30-ig benyújtanak.
(Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 08.)
Az orosz tárcavezető Zelenszkij azon követelését, hogy „teremtsenek rendet” Fehéroroszországban, arcátlannak nevezte, hozzátéve, hogy Minszket megpróbálják közvetlenül próbálják belehúzni a konfliktusba, kiterjesztve a harci cselekmények földrajzi határait.
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
A CSIS szerint az ukrán drónhadviselés jelentősen növelte az orosz veszteségeket.
Az Európai Néppárt elnöke nagyon örül a magyar kormányváltásnak.
