Az Európai Bizottság a multinacionális vállalatok adózásának átláthatóságát elősegítő jogszabályjavaslatot tett, amely összesen 6500 nagyvállalatot érintene Európában. A jogszabály arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy abban az országban fizessenek adót, ahol a nyereséget termelik. A jogszabály összesen 50-70 milliárd eurós adóbevételt hozhat Európának.
A nagyvállalatok adózásának nyilvános átláthatóságát megteremtő jogszabályokra tett javaslatot az Európai Bizottság – közölte Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja kedden Strasbourgban. Elmondta, hogy a kedden elfogadott jogszabályjavaslat célja az uniós országok bevételében adókiesést okozó társaságiadó-kikerüléssel szembeni európai fellépés. Tájékoztatása szerint ez az összeg 50-70 milliárd eurót, nagyjából 15500-21700 milliárd forintot tesz ki évente Európában.
Az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírnák, hogy az unió területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. Az információk öt évig lesznek elérhetők. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. Hozzátette: ugyanezen szabályokat alkalmaznák az Európában működő, de nem európai multinacionális vállalatok esetében is.
A jobb elszámoltathatóság a cél, nagyjából 6500 nagyvállalatot érintene az új szabályozás
Jonathan Hill kiemelte, hogy a javaslatban foglaltak egyszerű és arányos eszközt jelentenek a nagy multinacionális vállalatok adóügyi elszámoltathatóságának fokozására anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná versenyképességüket. A szabályozás nagyjából 6500, az Európai Unióban működő nagyvállalat számára lesz kötelező érvényű, ugyanakkor nem érinti a kis- és középvállalkozásokat.
Az országonkénti jelentés arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik – hangsúlyozta.
Jonathan Hill arról tájékoztatott, hogy a jelenleg érvényes adószabályok lehetővé teszik, hogy egyes multinacionális vállalatok közel harmadával kevesebb adót fizessenek, mint azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége csak egy országra korlátozódik. „Az átláthatóság fokozására irányuló javaslat hozzá fog járulni a vállalatok elszámoltathatóságának növeléséhez. Elő fogja mozdítani a vállalkozások közötti, azok méretétől független tisztességesebb versenyt” – hangsúlyozta.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Egyre nagyobb hullámokat vet a képviselők választhatóságának korlátozása, még a kormánnyal szimpatizálók között is.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
