Az Európai Bizottság a multinacionális vállalatok adózásának átláthatóságát elősegítő jogszabályjavaslatot tett, amely összesen 6500 nagyvállalatot érintene Európában. A jogszabály arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy abban az országban fizessenek adót, ahol a nyereséget termelik. A jogszabály összesen 50-70 milliárd eurós adóbevételt hozhat Európának.
A nagyvállalatok adózásának nyilvános átláthatóságát megteremtő jogszabályokra tett javaslatot az Európai Bizottság – közölte Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja kedden Strasbourgban. Elmondta, hogy a kedden elfogadott jogszabályjavaslat célja az uniós országok bevételében adókiesést okozó társaságiadó-kikerüléssel szembeni európai fellépés. Tájékoztatása szerint ez az összeg 50-70 milliárd eurót, nagyjából 15500-21700 milliárd forintot tesz ki évente Európában.
Az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírnák, hogy az unió területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. Az információk öt évig lesznek elérhetők. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. Hozzátette: ugyanezen szabályokat alkalmaznák az Európában működő, de nem európai multinacionális vállalatok esetében is.
A jobb elszámoltathatóság a cél, nagyjából 6500 nagyvállalatot érintene az új szabályozás
Jonathan Hill kiemelte, hogy a javaslatban foglaltak egyszerű és arányos eszközt jelentenek a nagy multinacionális vállalatok adóügyi elszámoltathatóságának fokozására anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná versenyképességüket. A szabályozás nagyjából 6500, az Európai Unióban működő nagyvállalat számára lesz kötelező érvényű, ugyanakkor nem érinti a kis- és középvállalkozásokat.
Az országonkénti jelentés arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik – hangsúlyozta.
Jonathan Hill arról tájékoztatott, hogy a jelenleg érvényes adószabályok lehetővé teszik, hogy egyes multinacionális vállalatok közel harmadával kevesebb adót fizessenek, mint azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége csak egy országra korlátozódik. „Az átláthatóság fokozására irányuló javaslat hozzá fog járulni a vállalatok elszámoltathatóságának növeléséhez. Elő fogja mozdítani a vállalkozások közötti, azok méretétől független tisztességesebb versenyt” – hangsúlyozta.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nagyszabású tervekkel a tarsolyában állt munkába a Magyar Ökölvívó Szakszövetség öt évre megválasztott elnöke, az olimpiai bajnok Kovács István Kokó. Az ambiciózus, nemzetközi tapasztalattal rendelkező sportvezető azért vállalta a kihívást, hogy rendet tegyen, és felemelje sportágát.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
