Nagy többséggel utasította el az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt a liberális kezdeményezést, hogy kerüljön napirendre, hogy megindulhasson az eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján.
A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kérdés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. A koordinátorok döntése ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon.
Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen.
Az uniós szerződés hetes cikke az unió alapértékeit hivatott védeni. Még soha egyetlen tagállam ellen sem indítottak ennek alapján eljárást. A procedúra több lépésből áll. A liberálisok az eljárás első szakaszának napirendre vételét kezdeményezték. Ennek értelmében a tagállamok harmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kérheti a tanácstól: állapítsa meg, egy tagállamban fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy csorbát szenvedhetnek az unió alapértékei. Az Európai Parlamentben kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a tanács elé kerüljön az ügy. Ott pedig a tagállamok négyötödének támogatásával állapítható csak meg, hogy fennáll az alapértékek sérülésének kockázata.
A DK nyomást gyakorolna a kormányra és támogatja a jelentés elkészítését
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elmondta, hogy a többség szerint ahhoz a nyári döntéshez kell ragaszkodni, hogy az Európai Bizottság készítsen jelentést Magyarországról.
„Ennek a vizsgálatnak a lezárásaként még mindig lehetséges a hetes cikk első paragrafusának életbe léptetése” – emlékeztetett Niedermüller Péter. A DK-s politikus világossá tette, a szociáldemokrata frakció és benne a DK nem ellenzi az eljárás megindítását, de tisztában van azzal, hogy egyelőre nincs meg az ehhez szükséges kétharmados támogatás az EP-ben, sem a négyötödös többség a tanácsban, ezért ha az eljárás megindítása a plénum elé kerül, és leszavazzák a kezdeményezést, akkor hosszú időre le is kerül a napirendről. „Ezzel lehet hosszú távon nyomást gyakorolni a magyar kormányra, mert ez most folyamatosan hetekig, hónapokig napirenden lesz” – húzta alá a DK-s EP-képviselő.