Erdő Péter: Embercsempésszé válnánk, ha befogadnánk a menekülteket

Pillanatnyilag az egyházak nem jogosultak arra, hogy befogadjanak menekülteket. Ez tilos: ha így tennének, akkor embercsempészek lennének – mondta el Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtótájékoztatóján a Népszabadság szerint.

Erdő Péter elmondása szerint az egyház tárgyalásokat folytat a kormánnyal, több ingatlan is szóba jöhet a menekültek elhelyezésére. A bíboros reméli, hogy a tárgyalások eredményeként még a hideg beállta előtt sikerül megoldást találni. A katolikus szervezetek ugyanakkor – hangsúlyozta Erdő Péter – „diszkréten” jelen vannak minden olyan helyen, ahol segíteni kell.

A bíboros elöljáróban elmondta, hogy a táborokban, befogadó állomásokon az állami szervek biztosítják az elfogadható ellátást a menekültek számára. Viszont addig, amíg oda eljutnak, szükséghelyzet alakulhat ki.A felvetésre, hogy Ausztriában a katolikus egyház befogadja a menekülteket, Erdő Péter közölte: jelentős különbség, hogy a Magyarországra érkezők többsége nem kíván nálunk maradni. A menekültügyi eljárás is különbözik, nálunk a „migránsok” jogi helyzete szinte napról napra változik. Stabilabb, világosabb szabályokra lenne szükség – jelentette ki a bíboros.

A Keleti pályaudvarnál a minap látni lehetett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvosi kocsiját és munkatársait, a püspökkari tájékoztatón kiosztott sajtóanyag pedig két oldalon át sorolta, mennyi mindent csinál a Katolikus Karitász. A bíboros visszautasította az „észrevétlenség vádját”, s úgy vélte, a katolikus szervezetekkel diszkriminatív módon bánik a sajtó.

A kérdésre, hogy megítélése szerint a kormány jól kezeli-e a menekültkrízist, a bíboros azzal válaszolt: borzalmasan nagy problémáról van szó, amit Európában szinte senki nem tud jól kezelni.

A püspöki kar közleménye a menekültválsággal kapcsolatban így szól: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rászorulók megsegítésére – Ferenc pápával egységben – felkérte a Katolikus Karitászt, hogy az állami hatóságokkal együttműködve – miként eddig is – az adott jogi és humanitárius helyzetben keresse a segítségnyújtás leghatékonyabb módjait.>A jelen történelmi helyzet súlyának tudatában aggodalmunkat fejezzük ki közel-keleti keresztény testvéreink sorsa iránt. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozzuk, hogy az államok joga és kötelessége megvédeni polgáraikat.”