Örök nyugalomra helyezték Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket szombaton az esztergomi bazilika altemplomában.
Paskai Lászlót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, mintegy háromszáz egyházmegyés pap, a ferences rend és más szerzetesrendek tagjai, a Szent Sír, a Máltai és a Szent István Lovagrend tagjai, valamint a testvéregyházak képviselői búcsúztatták a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban. A szertartáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A szentmise kezdetén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius olvasta fel Ferenc pápa részvétüzenetét.
A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elődjét méltatva kiemelte: Paskai László olyan időszakban vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. „Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek” – fogalmazott.
Ez volt az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, és számos egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Paskai László esztergom-budapesti érseksége idején hozták haza és temették újra Esztergomban Mindszenty József bíborost, és két pápalátogatásra is sor került ezekben az években – idézte fel Erdő Péter.
Paskai László Krisztus hitében és szeretetében élt. Fiatalon felébredt lelkében a papi és szerzetesi hivatás. Szent Ferenc rendjében olyan kereszténységet ismert meg, amely a „nehéz időkben is kész a nagylelkűségre, a közvetlen emberi segítségre és akár a hősies önfeláldozásra is” – méltatta elődjét a bíboros.
Paskai Lászlóra mint professzorára emlékezve Erdő Péter kiemelte: a hitet és a teológiát valóban komolyan vette. Meggyőződése volt, hogy az igazságokat és a fogalmakat az adott kor és eszmerendszer összefüggésében kell érteni és magyarázni. Vallotta, hogy az igazságot kereső embernek „fegyelmezett gondolkodásra” van szüksége – fogalmazott.