Örök nyugalomra helyezték Paskai bíborost

2015. augusztus 22. 14:38

Eltemették az esztergomi bazilika altemplomában Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket. A zsúfolásig megtelt főszékesegyházban ott volt Orbán Viktor és Semjén Zsolt is az egyes egyházak képviselői mellett.

2015. augusztus 22. 14:38

Örök nyugalomra helyezték Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket szombaton az esztergomi bazilika altemplomában.

Paskai Lászlót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, mintegy háromszáz egyházmegyés pap, a ferences rend és más szerzetesrendek tagjai, a Szent Sír, a Máltai és a Szent István Lovagrend tagjai, valamint a testvéregyházak képviselői búcsúztatták a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban. A szertartáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A szentmise kezdetén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius olvasta fel Ferenc pápa részvétüzenetét.

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elődjét méltatva kiemelte: Paskai László olyan időszakban vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. „Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek” – fogalmazott.

Ez volt az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, és számos egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Paskai László esztergom-budapesti érseksége idején hozták haza és temették újra Esztergomban Mindszenty József bíborost, és két pápalátogatásra is sor került ezekben az években – idézte fel Erdő Péter.

Paskai László Krisztus hitében és szeretetében élt. Fiatalon felébredt lelkében a papi és szerzetesi hivatás. Szent Ferenc rendjében olyan kereszténységet ismert meg, amely a „nehéz időkben is kész a nagylelkűségre, a közvetlen emberi segítségre és akár a hősies önfeláldozásra is” – méltatta elődjét a bíboros.

Paskai Lászlóra mint professzorára emlékezve Erdő Péter kiemelte: a hitet és a teológiát valóban komolyan vette. Meggyőződése volt, hogy az igazságokat és a fogalmakat az adott kor és eszmerendszer összefüggésében kell érteni és magyarázni. Vallotta, hogy az igazságot kereső embernek „fegyelmezett gondolkodásra” van szüksége – fogalmazott.

Hozzátette: Paskai László kedves és közvetlen személyiség volt, alázattal viselte a kritikákat és a nemegyszer igazságtalan támadásokat is. Méltósággal és szeretettel hordozta az évek terhét, a fokozódó betegségek szenvedéseit. 

Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A szegedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, és a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be. 1945 augusztusában lépett be a ferences rendbe, 1951. március 3-án szentelték pappá. 1952-ben a Hittudományi Akadémián summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot kapott. 

1955-ig a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöki hivatalában püspöki szertartóként teljesített szolgálatot, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított. 1965-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, és tanított a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1967-ben megbízást kapott a Hittudományi Akadémia I. számú bölcseleti tanszékének vezetésére, 1973-tól 1978-ig a budapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.

1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó, majd a következő évben veszprémi megyéspüspök. 1982. április 5-én II. János Pál pápa a kalocsai érsek koadjutorává nevezte ki.

1986. július 8-án a választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, ezt a tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be.

1987. március 6-án esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, 1988. június 28-án bíborosi rangot kapott. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé változtatta, s Paskai László esztergomi érseki címe esztergom-budapesti érsek címre módosult. Ezt a tisztséget 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a 75. évet betöltött főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte.

Paskai László hétfő reggel hunyt el, életének 89. évében. 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 93 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nagytestver
2016. március 28. 04:21
Azt a nyalos rezangyalodat! Ez egy besugo volt, de a magadfajtanak ez termeszetes.A kommunizmust szolgalta, vigasztaljon, hogy ugyanaz a szervezet vezette be a keresztenyseg nevu felrevezetest, mint az osszes tobbi ideologiat, hogy legyen mit onfeledten elvezhessenek a seggfejek.
Csomorkany
2015. augusztus 31. 16:44
1. Ahogy már párszor írtam, indifferens, hogy mit hiszel 2015-ben. Levéltárak vannak, bárki számára hozzáférhetőek, folyamatosan kutatottak, és azokból nem derül ki, hogy a magyar állam, ill. annak államfője (mert felelős kormányról 1944. márc. 19. után nem beszélhetünk) ismerte volna a zsidók sorsát a határainkon túl. Hogy a front közelében élni zsidóként különösen nagy szívás, arról valószínűleg voltak fogalmai, de írásos nyoma ennek sincs sok. 2. Nekem is sok jó ötletem van, hogy hogyan kellett volna fölkészülni a német megszállásra. Ezek egyike sem érinti azt a tényt, hogy a német megszállás törvénytelen helyzetet eredményezett Magyarországon. Mondjuk hozzáteszem, hogy a lengyelek is megszívták, pedig nekik azután volt ideiglenes kormányuk Londonban. Ha mi csinálunk valami hasonlót, talán, de csak nagyon talán, nem állítják vissza a trianoni határokat. De az lett volna az igazi, ha háborút sem üzenünk se a Szovjetuniónak, se Nagy Britanniának. Viszont akkor már biztosan nem élne zsidó Budapesten, mert a német megszállás olyan 1942 táján legkésőbb bekövetkezett volna. Ha pedig sárga lennék, kerekem volna és áramszedőm, akkor én volnék a villamos.
péterx
2015. augusztus 31. 12:49
Ott voltam a temetésén : imádságos , bizakodó , a hit vigaszával eltelt lélekkel kisértük Paskai atyát az Úr Jézushoz , akinek oly odaadó és hűséges szolgája volt .
Csomorkany
2015. augusztus 31. 11:58
1. Vagy megérkeztek azok a jelentések vagy nem, ezt még csak egy - az adott kérdésben - lábjegyzet nélküli publikáció állítja más kortárs történészekkel ellentétben. De ha meg is érkeztek, csak annyit bizonyítottak az akkoriak számára, hogy a németekkel akaratával szembemenni, az brutális következményekkel jár. Hogy ebből következett volna valami egy németek akaratával egyező, velük egyeztetett, nem hadműveleti területre, hanme a hátországba irányuló deportálási művelet kapcsán, arra azt tudom mondani, hogy legföljebb balsejtelmek. 2. Fordítva ülsz a lovon. Pétain kormánya nem azért vált illegitimmé, mert de Gaulle meghirdette az ellenállást, hanem de Gaulle azért hirdette meg az ellenállást, mert Pétain kormánya illegitim volt. Egy illegitim kormányzattal szemben egy civilizált, de a németekkel háborút folytató nagyhatalom fővárosában (nem és még mindig nem Moszkvában) ez egy odamenekült francia tábornoknak reális lehetősége volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!