Az Európai Bizottság szerint nincs ok arra, hogy szerződést bontsanak az Altus Zrt-vel

Az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. által vezetett konzorciumnak adott megbízást tavasszal az EU-s tagállamok tervezési dokumentumainak elemzésére a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra. 

Áprilistól júniusig több mint tízezer aláírást gyűjtött össze az OIKOSZ Alapítvány az ügyben, és petíciót terjesztett az Európai Bizottság elé, hogy vonja vissza a megbízást, mivel sem Gyurcsány Ferenc, sem Dobrev Klára „nem alkalmas az unió által megkívánt objektív, politikai érdekektől független szakmai munkára”. A petícióra adott válaszban Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgatója leszögezte, hogy meglátása szerint nem létezik olyan ok, ami miatt meg lehetne szüntetni vagy fel lehetne függeszteni a szerződést.

„Abbéli aggályaira válaszul, hogy az Altus Zrt. politikai érdekeket kíván majd érvényesíteni, vagy hogy politikai érdekek is beszivároghatnak a szakmai munkába, hadd szögezzem le egyértelműen, hogy a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek bizonyítékkal kell szolgálniuk arról, hogy teljesüljenek a kizárási kritériumok a költségvetési rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban. Az Altus. Zrt. minden olyan dokumentumot a rendelkezésünkre bocsátott, amely igazolja, hogy a konzorciumot vezető vállalat és a konzorcium tagjai” esetében nincs szó összeférhetetlenségről – írta Deffaa. Azt is leszögezte, hogy az összeférhetetlenségről eseti alapon dönt a Bizottság, de annak valósnak, „nem pedig hipotetikusnak” kell lennie.

„Mivel a tanulmány az összes tagállamra kiterjedő adatgyűjtést és helyzetfelmérést szolgálja, ami mindennemű politikai ítéletalkotás nélkül megvalósítható, nem merülnek fel olyan aggályok, hogy politikailag elfogult eredmények születhetnek. A szerződés tárgyilagos és pártatlan teljesítése tehát nincs veszélyben.” – szögezte le.

Az OIKOSZ Alapítvány cinikusnak tartja az érvelést. Az alapítvány szerint az eseti elbíráláskor valószínűleg csak azt vizsgálták, hogy nincs-e köztartozása vagy adótartozása az Altus-nak, viszont más, az alapítvány által felvetett szempontokat figyelmen kívül hagytak. Ezért ki fogják kérni az eseti elbírálás szempontjait és felteszik „azt a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben hány olyan cég kapott tanulmányírásra, illetve elemzői munkára egy eseti elbírálás alapján uniós pénzt, amelynek gyakorló politikus a százszázalékos tulajdonosa”.