Gigahosszúságú meghallgatásokat tartottak a Lánchíd Palota-perben

Újabb tárgyalást tartott a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma az Eximbank-MEHIB által bérelt Lánchíd Palota ügyében múlt pénteken. A felperes Eximbank-MEHIB érvényteleníteni szeretné az alperes – egyébként Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó – DÖB-68 Zrt.-vel kötött bérleti szerződést, és vissza szeretné kapni az eddigi kifizetett bérleti díjakat, valamint a Lánchíd Palota átalakításába fektetett több százmillió forintot.

A ma.hu tudósítása szerint az iratismertetéskor kiderült, hogy a bíróság által kirendelt szakértő megállapította: a bérleti szerződés nem értékaránytalan, és bár nem teljesen mindennapi, mindenben megfelel a piaci áraknak és szokásoknak. 

A furcsa események ezt követően kezdődtek. A felperes képviselője Bártfai Beatrix – aki többek között a Sukoró-perben képviselte a magyar államot – minden előzmény nélkül, a bírót is megdöbbentve bejelentette, hogy megváltoztatják a kereseti kérelmet: az eredeti kereset fenntartása mellett jó erkölcsbe ütközés jogcímen kérik a szerződés semmisségének megállapítását. Több tanút emiatt nem tudtak meghallgatni, mivel az alperes képviselőjének nem volt alkalma felkészülni az előterjesztett módosításhoz megfelelő kérdésekkel.

Meghallgatták viszont tanúként az Eximbank-MEHIB két korábbi vezetőjét, Darabos Tamás volt vezérigazgató-helyettest, valamint korábbi vezérigazgatóját, Nátrán Rolandot. Darabost hosszú órákon keresztül faggatta a felperes képviselője, ráadásul a ma.hu tudósítása szerint úgy kérdezett, mintha nem is egy polgári perről volna szó, hanem büntetőperről. Bártfai Beatrix még a tárgyalás ötödik órájában elrendelt rövid, ötperces szüntet is „összeesküvésnek” és a tanúk összebeszélési szándékának feltételezésével igyekezett megakadályozni. Az alperes ügyvédje csak délután jutott először komolyabban szóhoz. 

Darabos egyébként elmondta, hogy az Eximbank-MEHIB-nek szüksége volt egy nagyobb, az intézmény állami feladatát is reprezentáló új székházra. Ennek megtalálását pedig már a korábbi vezetés is prioritásként kezelte. Annál is inkább, mivel a jelenlegi, Nagymező utcai székház bérleti szerződése 2012 végén lejárt volna. Ekkor – vagyis 2012-ben – 60 és 100 közötti ajánlat érkezett az ajánlatkérésre, de a Lánchíd Palota nem került be a későbbi 12-es szűkített listára.

Mivel ebben az időszakban voltak más prioritásai is az Eximbanknak, ezért a székházkeresését elhalasztották, a bérleti szerződést pedig egy évvel meghosszabbították. Ezt követően 2013 elején újra nekiálltak a székházkeresésnek, az ajánlatok szűrését követően négy ingatlan maradt versenyben, köztük a Lánchíd Palota, amelyet akkor még nem is a jelenlegi alperes DÖB-68 Zrt. képviselt.

A tudósítás szerint a felperes ügyvédje a kérdések során többször összekeverte az első, 2012-es ingatlankeresés adatait, illetve a Lánchíd Palota bérleti szerződésével kapcsolatos adatokat. 

A perben tárgyalt bérleti szerződés egyébként vételi opciót is adott a bérlőnek, ez azonban a bérleti szerződés megtámadásával elveszett az Eximbank számára.

A ma.hu cikke szerint a felperes a bérleti szerződés egyik semmisségi okaként azt jelölte meg, hogy a szerződéskötést megelőző napon még nem álltak rendelkezésre a szerződés mellékletei. Darabos ennek okaként azt jelölte meg, hogy még az utolsó pillanatban is folytak az egyeztetések. Szintén indoklásra szorult az, hogy az egyeztetésekben szereplő alig több mint 4000 négyzetméter bérbe vett terület hogy nőtt végül 4680 négyzetméterre. Darabos szerint ennek oka az volt, hogy űszaki egyeztetések során kiderült: nagyobb területre lesz szükségük, illetve tudomásul kellett venniük, tekintettel arra, hogy az Eximbank és a MEHIB gyakorlatilag egy intézményként működik, ebben az esetben nincs úgynevezett közös területi szorzó. 

Hosszú órákat követően a nap második tanúját Nátrán Rolandot, az Eximbank-MEHIB volt vezérigazgatóját is meghallgatták, amely Darabos meghallgatáshoz hasonló stílusban zajlott, és még este nyolc után sem fejeződött be. A többi tanúra ezen a napon az elhúzódó meghallgatások miatt már nem maradt idő. 

Nátrán szintén elmondta, hogy mikor 2012-ben átvette a vezetését, szintén nem élvezett prioritást a székház-váltás, később pedig Darabos volt az illetékes az ügyben. Nátrán kérdésre arról is beszélt, hogy azért volt szükség új székházra, mert az előzőt kinőtték. Varga Mihály miniszter kérésére megvizsgálták ugyan az állami ingatlanokat, de nem találtak megfelelőt, csak Tatabányán. Elmondta továbbá azt is, hogy ő maga azért nem foglalkozott részletesen az üggyel, mert az a bank mérlegfőösszegéének százalékos szintjét sem érte el, a lényeges kérdésekről viszont mindig egyeztetett a tulajdonosi jogot gyakorló miniszterrel és ennek megfelelően adta ki a feladatokat a megfelelő beosztottaknak.

A bérléssel kapcsolatos ügyek 2014 májusában kezdtek el lassulni, amikor az Eximbank-MEHIB a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került – olvasható a cikkben. 2014 szeptemberében a felügyelőbizottság konkrét vizsgálatot indított a bérlettel kapcsolatban, amelynek eredménye azonban a mai napig nem ismert. Közben a Darabost a vezérigazgató-helyettesi poszton váltó Fejérvári Levente készíttetett egy független szakértői értékbecslést a Lánchíd Palotáról, amelyet aztán nem küldött tovább senkinek, Nátránhoz is csak később jutott el. Az indoklás szerint azért, mert az megegyezett a bérleti szerződésben foglaltakkal. 

Később Nátrán ezt elküldte az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak is, 2014 decemberére pedig már elkészült a Lánchíd Palota átalakítása is, így költözhető lett volna az épület, de a bank végül nem költözött be oda, ami magát Nátránt is meglepte. 

Az viszont nem derült ki az estig tartó tárgyaláson, hogy miért „jó erkölcsbe ütköző” egy, a független igazságügyi szakértő által is megállapítottan nem „feltűnő értékaránytalansággal” kötött bérleti szerződés, és miért nem az, hogy egy elkészült ingatlanba nem költöznek, miközben két helyre is fizetik a bérleti díjat. A bíró új határnapot tűzött ki, ami Nátrán Roland és újabb tanúk meghallgatásával fog folytatódni – olvasható a ma.hu tudósításában.