„2023 első hat hónapjában már közel 1000 milliárd forint összegben folyósítottunk hiteleket a magyar vállalkozásoknak, akik ebből tudják finanszírozni a kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében megnőtt költségeiket és új fejlesztéseiket.” – mondta el a Mandiner Világrend podcast legújabb adásában Kisgergely Kornél, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (együttesen: EXIM) vezérigazgatója és az Igazgatóság elnöke.
Az EXIM Magyarország hazánk hivatalos exporthitel-ügynöksége, amelynek fő fókusza a magyar vállalatok nemzetközi kereskedelmének, külpiaci terjeszkedésének, befektetéseinek és beruházásainak finanszírozási eszközökkel történő támogatása, emellett évek óta működtet sikeres belföldi hitelprogramokat is. Kisgergely Kornél hangsúlyozta, hogy az EXIM-re ezekben az időkben különösen nagy szükség van, mivel az elmúlt években a globális gazdaságot, beleértve a magyar gazdaságot is, számos új kihívás érte. A pandémia következtében az ellátási láncok megszakadtak, a gazdaság több területe súlyos károkat szenvedett, amely számos szegmensét érintette. A koronavírus-járvány után a háború, és ezzel együtt az energiahordozók árának drámai növekedése és a magas forintinfláció kihívás elé állította a magyar kormányzatot is. Amikor a gazdaságnak több kihívással kell szembenéznie, akkor is támogatni kell a vállalkozásokat. Az EXIM feladata, hogy anticiklikus működéssel támogassa a kormány gazdaságösztönző törekvéseit, azaz a magyar vállalatok versenyképességének megtartása érdekében finanszírozási eszközöket nyújtson számukra. A vezérigazgató elmondta, hogy idén eddig már közel 1 000 milliárd forint értékben nyújtottak hitelt a vállalkozásoknak, hogy megtarthassák likviditásukat és stabilitásukat a válságokkal terhelt években is.
Az Eximbank hitelezéseinek fókusza
„Az EXIM által hitelezett kkv-k jelentős része már exportál, vagy hamarosan exportáló vállalat válik belőle” – mondta Kisgergely Kornél kiemelve, hogy az Eximbank több mint 3000 ügyfelének túlnyomó többsége, körülbelül 2800 társaság a kkv szektorban tevékenykedik. Felhívta a figyelmet, hogy az Eximbank leginkább azokat támogatja a kkv szegmensből, amelyeknek jelentős az exportpotenciálja. Rámutatott, hogy a belföldi finanszírozás növekedését a pandémiához, majd a háborús helyzet következtében kialakult energiakrízishez lehet kötni, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a piaci alapon igénybe vehető hitelek kamatai megemelkedtek. Így viszont az a hitelezési rendszer, amelyet az évek során az Eximbank kialakított, kiváló eszköz volt arra, hogy a nehéz helyzetbe került magyar vállalkozásoknak segítséget nyújtsanak. Megfigyelhető volt, hogy azon vállalatok, amelyek EXIM-terméket vettek igénybe, növelni tudták a megújuló energiaforrások használatát célzó beruházásaik számát. Mindez a hazai piaci szereplők alkalmazkodását mutatta egy olyan helyzetben, amikor nemcsak a magas energiaárak jelentenek óriási kihívást, de a fosszilis energiaforrások elhagyása is egyre növekvő elvárás.
Az EXIM vezérigazgatója beszélt a vállalkozásoknak nyújtott forgóeszközhitelről is, amely a napi működésüket hivatott segíteni, hiszen a megemelkedett költségeket a cégeknek ki kellett termelni, a lejáró hiteleket is meg kellett újítani, hogy működésük zavartalan lehessen. Megemlítette, hogy az Eximbank által ebben az évben indított 1000 milliárdos Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kapcsán forgóeszközhitelekre 664 milliárd forint kérelem érkezett be, a beruházási hitelekre (ideértve a lízing és pénzügyi vállalkozások hiteleit is) 353,8 milliárd forint, míg az ingatlancélú hitelekre 258,8 milliárd forint összegben érkeztek be kérelmek. A szakember szerint a magyar gazdaságpolitikának fontos iránya, hogy az iparra épüljön egy sikeres gazdaság. A Baross Gábor Hitelprogramon keresztül is szeretnék elérni, hogy az iparfejlesztést elősegítsék, és ezáltal a gyártókapacitás lehetőségei bővüljenek. A hatékonyság növelése érdekében fontos cél a vállalatok energetikai fejlesztése, így kifejezetten jó trendet mutat, hogy az Eximbank beruházásokra nyújtott hiteleit a vállalatok egyre inkább az energiahatékonyság fejlesztésére fordították.
Az államilag támogatott, kifejezetten a nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére létrehozott hiteltermékek jelentős támogatást nyújtanak a hazai cégek növekedéséhez. Az Eximbank által működtetett hitelprogram mellett a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program által finanszírozott vállalkozások mintegy 1%-kal járulnak hozzá a 2023-as magyar GDP növekedéséhez.
„Az Eximbank helyzete stabil”
„Az Eximbank helyzete nagyon stabil” – értékelt Kisgergely Kornél, aki elmondta, hogy az Eximbanknak megfelelő mennyiségű likviditási tartaléka van. 2023 első felét kiemelkedő eredménnyel tudtuk zárni. Minden idők legnagyobb hitelkihelyezését értük el az első hat hónapban, ami megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelent. Összehasonlítva az előző évvel, 2022-ben az egész év során folyósítottunk több mint 560 milliárd forintot, ami akkor rekordnak számított. Június végén pedig az Eximbank mérlegfőösszege elérte a 3146 milliárd forintot, mely 82%-kal haladja meg az előző év azonos időszakában mért értéket.
A vezérigazgató felhívta arra a figyelmet, hogy a jelen gazdasági helyzet széles körűen diverzifikált forrásbevonási tevékenységet indokol. Az Eximbank úgy képes hitelt biztosítani a magyar vállalkozásoknak, hogy hazai és nemzetközi kötvényeket bocsátanak ki, illetve hitelt vesz fel más bankoktól, viszont nem gyűjtenek betéteket. Rátért arra is, hogy egyre inkább látszik az a globális trend, hogy a hitelezőik által adott forrásokat zöld projektekre szükséges fordítaniuk, amelyeknek célja az exportőrök és beszállítók fenntartható fejlődést célzó beruházásainak, valamint üzleti tevékenységének elősegítése.
„A reálgazdaság szereplői is egyre fontosabbnak tartják a zöld célokat”
– emelte ki Kisgergely Kornél. Kifejtette, hogy a Baross Gábor Hitelprogramban kedvezményes kamatokkal hirdették meg a Zöld Beruházási Hitelt, amely forint hitel esetén maximum évi 5%-ot jelent, euróhitel esetén pedig évi maximum 3%-os kamatot. A beszélgetés végén leszögezte, hogy az idei évben még biztosan kiemelkedő lesz az Eximbank hitelkihelyezése, a Baross Gábor Hitelprogram folyósítása is folyamatos. Viszont a jövő szerinte érdekesebb lesz, mivel a forintkamatok normalizálódni fognak az előrejelzések szerint, és jövő év ezen időszakában körülbelül három százalék lehet az infláció. „Ha normalizálódni tud a forintalapú hitelpiac is, akkor nekünk már nem lesz ekkora szerepünk a hitelezésben, mint az idei évben, de természetesen más eszközökkel továbbra is támogatni fogjuk a magyar vállalkozások törekvéseit finanszírozási oldalról.”
(X)
Fotók: EXIM Magyarország
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
