Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön a halálbüntetéssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szegeden, egy más témában rendezett konferencián.
Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződés kötelező a tagállamokra nézve: ez az EU Alapjogi Chartájának és az Európai Emberi Jogi Egyezménynek a tiszteletben tartását is előírja. A miniszter hozzátette: az Európai Emberi Jogi Egyezmény halálbüntetést tilalmazó hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része, valamint az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikke is kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.
Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni – hangsúlyozta a miniszter, kiegészítve azzal: más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. Trócsányi László kifejtette, a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul – emelte ki.
Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra – emlékeztetett a miniszter, kifejezve reményét, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.