Cigi, pia, kartellezés: indokolással ellátott véleményeket kaptunk

A kötelezettségi eljárás folyamán újabb lépcsőfokot jelentő, úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság Magyarországnak három ügyben.

Az egyik eljárást a Bizottság azért kezdeményezte októberben, mert álláspontja szerint hazánk nem tartja be maradéktalanul az uniós versenyjogot, ugyanis egy jogszabály alapján a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékekkel kartellezőkkel szemben. a GVH agrárkartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.

Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszesitalokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszesitalok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszesitalok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, „kommersz” szeszesitalokat sújtja nagyobb adóval.

A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét.

Az utóbbi két eljárást tavaly tavasszal indította Magyarország ellen a Bizottság. Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.