Sok család éli meg tragédiaként, ha gyermekükről kiderül, hogy saját neméhez vonzódik. Részben érthető is ez, hiszen valószínűleg nehezebb a párválasztás az ilyen orientációjú felnőtteknél, és gyakran szembesülhetnek ellenséges reakcióval is a környezet részéről, nem beszélve arról, hogy unokákra is kevesebb eséllyel számíthatnak homoszexuális gyermekük részéről a szülők. De mennyire veleszületett és mennyiben más meghatározottságú ez a hajlam?
Egy új vizsgálat szerint 40 %-ban járulnak hozzá a gének az azonos neműek iránti érdeklődés kialakulásához.
A Northwestern Egyetem munkatársa, Michael Bailey az eddigi legátfogóbb ilyen jellegű kutatás keretében 400 ikerpár génjeit tanulmányozta, hogy kiderítse, lehetséges-e, hogy némely férfiak génjeikben hordozzák a homoszexualitásra való hajlamot.
Úgy találta, hogy az X kromoszóma csúcsán található egy genetikai marker, az Xq28, amely közös a meleg férfiakban.
„A szexuális orientáció nem választás kérdése. Az eredmények arra utalnak, hogy lehet szerepük a géneknek, ám nem kizárólagosan meghatározóak. Nyilvánvalóan más környezeti tényezők is szerepet játszanak" - kommentálta az eredményt a kutató.
Vagyis, de ezt már mi tesszük hozzá, bár a gének alapvető szerepet játszanak, 60 %-ban mégis más körülmények alakítják ki a nemi érdeklődés irányát.
A kutató hangsúlyozta továbbá, hogy a "környezeti" nem keverhető össze a "társadalmival", ami nincs a DNS-ben kódolva a születéskor, azt környezeti tényezőként emlegetik, és ebben rengeteg olyan dolog is van, ami nem társadalmi.
Hogy mik lehetnek ezek a környezeti tényezők, arra még nem született átfogó magyarázat. A múlt évben egy kanadai kutatás arra jutott, hogy minél több bátyja van egy fiúnak, annál valószínűbb, hogy ő maga meleg lesz. Állításuk szerint minden egyes idősebb fiútestvár 1/3-dal növeli a kisebb fiú homoszexualitásának esélyét. Ezt az anya terhesség alatti növekvő immunválaszának tudták be.
Őszintén szólva ez az indok nem tűnik túlságosan meggyőzőnek.
Richard Lane, a Stonewall Egyetem munkatársa szerint ezekben a kutatásokban közös vonás, hogy a szexuális orientáció biológiai gyökerére mutatnak rá, bár egyértelmű bizonyítékokra még várni kell.
Érdekes viszont, hogy olyan géneket még senki nem fedezett fel, amely a női homoszexualitás kialakulását okozhatná.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
A magyar, a finn és az észt nép is közös őstől származhat, legalábbis egy friss kutatás szerint.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Nagy port kavart cikkünk Mátyás koponyájának valószínű beazonosításáról: az MTA számos váddal illette a koponya felismerőjét, Gábor Emesét. A szakember most nyíltan válaszol az őt ért kritikákra.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
