Mennyiben határozhatják meg a gének a férfiak homoszexualitását?

Egy új vizsgálat szerint 40 %-ban járulnak hozzá a gének az azonos neműek iránti érdeklődés kialakulásához.

A Northwestern Egyetem munkatársa, Michael Bailey az eddigi legátfogóbb ilyen jellegű kutatás keretében 400 ikerpár génjeit tanulmányozta, hogy kiderítse, lehetséges-e, hogy némely férfiak génjeikben hordozzák a homoszexualitásra való hajlamot.
Úgy találta, hogy az X kromoszóma csúcsán található egy genetikai marker, az Xq28, amely közös a meleg férfiakban.
 

„A szexuális orientáció nem választás kérdése. Az eredmények arra utalnak, hogy lehet szerepük a géneknek, ám nem kizárólagosan meghatározóak. Nyilvánvalóan más környezeti tényezők is szerepet játszanak" - kommentálta az eredményt a kutató.

Vagyis, de ezt már mi tesszük hozzá,  bár a gének alapvető szerepet játszanak, 60 %-ban mégis más körülmények alakítják ki a nemi érdeklődés irányát.

A kutató hangsúlyozta továbbá, hogy a "környezeti" nem keverhető össze a "társadalmival", ami nincs a DNS-ben kódolva a születéskor, azt környezeti tényezőként emlegetik, és ebben rengeteg olyan dolog is van, ami nem társadalmi.

Hogy mik lehetnek ezek a környezeti tényezők, arra még nem született átfogó magyarázat. A múlt évben egy kanadai kutatás arra jutott, hogy minél több bátyja van egy fiúnak, annál valószínűbb, hogy ő maga meleg lesz. Állításuk szerint minden egyes idősebb fiútestvár 1/3-dal növeli a kisebb fiú homoszexualitásának esélyét. Ezt az anya terhesség alatti növekvő immunválaszának tudták be.
 

Őszintén szólva ez az indok nem tűnik túlságosan meggyőzőnek.

Richard Lane, a Stonewall Egyetem munkatársa szerint ezekben a kutatásokban közös vonás, hogy a szexuális orientáció biológiai gyökerére mutatnak rá, bár egyértelmű bizonyítékokra még várni kell.

Érdekes viszont, hogy olyan géneket még senki nem fedezett fel, amely a női homoszexualitás kialakulását okozhatná.