Alkotmányos az abortusz szabályozása az alapjogi biztos szerint

Az alapvető jogok biztosához több beadvány is érkezett, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a terhesség-megszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában valóban eltérés van az alkotmány és az alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében. 

Az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a „méhmagzat ember-e”. A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást, de ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ha a törvényhozó döntése szerint a méhmagzat nem minősül embernek, a terhesség-megszakítás szabályozásának tekintettel lennie az állam objektív életvédelmi kötelezettségére. A jogalkotónak tehát egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között. „Az élethez való jog mind a nemzetközi dokumentumok, mind az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot” – fogalmaz az ombudsman közleménye, hangsúlyozva: az élethez való jog egyik sarkalatos kérdése annak kezdőpontja, ezzel függ össze a terhesség-megszakítások ügye.

Az alapvető jogok biztosa a művi terhesség-megszakítás szabályainak vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az alaptörvény szövegében is elválik egymástól a „minden ember” élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Így az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az alaptörvény szövegébe.

A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhesség-megszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel.