Megkezdődött a pravoszláv karácsony

Sándorovits László, a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség elnöke elmondta, hogy az ortodoxok ünnepeiket a Juliánusz-naptár szerint tartják, ezért a karácsonyt a Gregorián-naptárhoz képest tizenhárom nappal később ünneplik.

„Tartjuk magunkat a régi szokásokhoz, ezért ilyenkor nem karácsonyfát állítunk, hanem a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan tüzet gyújtunk, és az otthonainkat szalmával, tölgyfával díszítjük” – emelte ki Sándorovits. – Nálunk nincsen ajándékozás, de régi szokás szerint az apa ilyenkor egy marék diót szór szét a szobában, amelyet a gyerekeknek meg kell keresniük.”

Az asszimiláció miatt sok családban decemberben a hagyományos keresztény karácsonyt és az ajándékozást is megtartják.

A karácsony Szerbiában háromnapos ünnep, melyet megelőz karácsony böjtje, amely negyven napon át tart.  A téli böjt utolsó napjával a karácsony négynapos, elsősorban családi ünneppé vált. Az ünnep első napja a születés, az élet megújulásának örömét idézi, a második pedig csendes, intim családi hangulatú.

Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik. Karácsony hajnalán a pravoszláv templomokban megszólalnak a harangok, valamint puskalövések adják hírül Krisztus születését. A család ünnepi díszbe öltözve vesz részt a hajnali misén, valamint a karácsonyi liturgián.

A karácsonyi menü bablevesből és mákos gubából áll, mert a szenteste az adventi böjti időszak utolsó napja. A vacsora után a családfő egy almát – amely az egység szimbóluma – annyi részre szeletel, ahány tagja van a családnak.

Az ukránok „kutyát" esznek az ünnepen: a pravoszláv szentestén elköltendő vacsora legfőbb fogása az ukrán családok döntő többségében a „kutya”, ami nevével ellentétben nem állati eredetű, hanem növényi alapanyagok „összekutyulásával” készül. Az ukránoknál hagyományosan legalább 12 különböző fogásnak kell az ünnepi asztalra kerülnie szenteste. Ezen étkek közül a „kutyát” adják fel elsőként.

Ezt a fogást más, környező népeknél is ismerik. A románoknál colivă, a szerbeknél kolivo, a lengyeleknél kutia néven ismertek a változatai. Az elnevezés talán a görög mag, bab szóból ered.