Január elsejétől már külföldi magánszemélyek is vehetnek földet Romániában. Mint a Székelyhon.ro írja: bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetőség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába. A lap ezzel kapcsolatban kérdezte a diplomatát, hogy van-e stratégiája Budapestnek az ilyen befektetések támogatására.
„Persze – teszi hozzá Szabó József Andor – felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni.” Úgy látja: „Lehet, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedőben és elszegényedőben van, de meggyőződésem szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja”; amúgyis beindult a falura való visszavándorlási folyamat Erdélyben is – mutat rá a mezőgazdasági attasé.
A technikai részletekről a diplomata annyit mondott: „Miután a rendszer működőképessé válik, az atyafinak annyi dolga lesz, hogy megkeresse a majdani irodánkat, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és előrukkolnak egy ajánlattal. Ha ez nem felel meg, próbálkozhat a szabadpiacon; ha igent mond, mint említettem, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az ő nevén marad és ő is használhatja.”
Hasonló stratégia az erdőkkel kapcsolatban is létezik, de ezt az önkormányzatok találták ki. Szabó József Andor szerint nem félnek a diplomáciai háborútól, „ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.”