Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

Darák: A Kúria ennyit tudott tenni

2013. december 18. 11:38

Mindent megtett a Kúria a devizaadósokért, amit bíróság egy jogállamban megtehet – mondta Darák Péter, a testület elnöke. Hangsúlyozta: tömegesen nem avatkozhatnak be a szerződésekbe az egyik fél hátrányára.

2013. december 18. 11:38

Mindenki átérzi, hogy méltánytalan, esetenként rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a devizahitelesek, elsősorban az árfolyamkockázat miatt. A kialakult helyzetre a jog elsősorban a szerződésmódosítás lehetőségét kínálja, aminek alapvetően háromféle módja lehet: a felek, azaz a hitelezők és az adósok közötti megegyezés, a bírói út és a jogszabályalkotás – fejtette ki Darák Péter az MTI-nek adott interjújában.

A jogegységi határozat egyértelműen leszögezi: a bírói szerződésmódosításnak az a rendeltetése, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek között a szerződéskötés után bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásait, ám arra nem alkalmas, hogy szerződések tömegénél csak az egyik fél számára hátrányosan avatkozzanak be.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

A Kúria elnöke elmondta: az utólagos szerződésmódosítás egy másik módja a jogszabályalkotás, és az azzal járó politikai felelősség vállalása, és a harmadik lehetőségre – a felek közti megegyezésre – is vannak példák a fejlett jogállamok gyakorlatában.

Ehhez nyilván konszenzuskereső, kompromisszumkész társadalmi, közéleti közegre van szükség, ahol az ilyen mechanizmusoknak már jól bejáratott gyakorlata van, az abban részt vevő intézményekben pedig bízik a társadalom. A hazai közéletben is felvetődtek már olyan vélemények, hogy a balul sikerült devizahitelezés nyomán felmerülő terheket meg kellene osztani a bankok, az ügyfelek és a kormány között. A bíróság azonban nem jogosult semmiféle ilyen jellegű döntés meghozatalára, ez nem annyira jogi problémák bírói megoldását, hanem sokkal inkább társadalmi problémák politikai kezelését kívánja meg – mutatott rá Darák.

Hozzátette: jelenleg Magyarországon hiányoznak a jogi eszközök, nemcsak a jogszabályok, de még a bírói gyakorlat is. Devizahitelekkel kapcsolatos korábbi magyar ítélkezési gyakorlat alig van, de a fejlett jogállamok bíróságai sem igazán találkoztak ezzel a problémakörrel, hiszen ez a pénzügyi termék Nyugat-Európában sokkal szűkebb körben terjedt el, mint Magyarországon.

A Kúria mindazt megtette, amit jelen helyzetben egy jogegységi eljárás keretei között meg lehetett tenni, és nagyon tudatos volt a tekintetben, hogy mi az, amiről nem határoz - hangsúlyozta az elnök. A Kúria azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozott, amelyek az egyes ügyek vizsgálata nélkül megválaszolhatók, „előkérdését” jelentik a konkrét perek eldöntésének.

Darák Péter megjegyezte: a hétfői döntés első sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lényeges momentum, hogy a Kúria a devizahiteles szerződések érvénytelenségét egy bizonyos megközelítésben vetette el. Azt mondta ki, hogy ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthető jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközőnek, illetve uzsorás vagy színlelt szerződésnek. 

A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek. Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott szerződés vizsgálatával dönthetők el. A jogegységi határozat után is nyitott marad az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének megítélésére vonatkozó kérdés, amelyről az Európai Bíróság fog dönteni a Kúria korábbi megkeresése alapján. Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének kérdése egyébként jogi értelemben ugyan jelentős elvi kérdés, pénzügyi hatásait tekintve azonban kisebb súlyú mint az árfolyamkockázat – mutatott rá Darák.

A hétfői jogegységi határozat a jogkövetkezményeket tekintve arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mégis érvénytelen egy devizahiteles szerződés, az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye – ha ez lehetséges – a szerződés érvénytelen elemeinek kiküszöbölése útján a szerződés érvényessé nyilvánítása. Csak ha ez nem lehetséges, akkor merülhetnek fel az érvénytelenség más jogkövetkezményei. 

Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ellentmondó ítéletek születtek a devizahiteles perekben, Darák Péter kiemelte: ez javarészt alaptalan felvetés. A hétfői az első olyan jogegységi határozat, amely alapvetően a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából született, és nem azért, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat. Igaz ugyan, hogy a bírák hol az adósok, hol a hitelezők javára ítéltek, de többnyire egységes jogelvek, értelmezés alapján jártak el. Az eltérő döntések oka javarészt az volt, hogy eltérőek voltak az adott ügy körülményei, így például a vitatott szerződés tartalma.

Összesen 91 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reeves
2013. december 20. 13:34
Hazudsz, korrupt bíró A Kúria mindent megtett a bankokért
Válasz erre
1
1
megélhetési prolitikus
2013. december 20. 13:33
jajj most mit kell itt izélni. valljuk csak be őszintén, hogy mit szeretne a magyar ember. ingyen rezsit, ingyen tankönyvet, meg ingyen házat, autót, nyaralást. a kúria mondja ki szépen hogy érvénytelen az összes hitelszerződés, a bankok meg takarodjanak haza. és persze a ház meg kocsi az marad a gazdájánál. mármint a derék magyar embereknél!
Válasz erre
2
2
Brigadéros
2013. december 19. 01:33
A nevetek ezután legyen: el-Kuria!
Válasz erre
1
0
ciseaux
2013. december 18. 20:00
ps. Ha valaki még emlékszik anno a Posta Bank "VIP" kedvezményes lakásépítési hitelezéseit/Prinz Gábor/ egy pillanat alatt le tudták állítani... "A szocialista frakció legutóbbi ülésén Tóth Károly képviselő azt javasolta, hogy az MSZP-frakció tagjai jelentsék be: volt-e kedvezményes ügyletük a Postabankkalés ha igen, akkor milyen természetű. Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes támogatta a kezdeményezést, Kovács László pártelnök pedig jogosnak tartotta az igényt az érintett politikusok nevének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Mint mondták, az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy "a kormánypárti politikusok a banktitok mögé bújnak, a szocialisták nevét viszont nyilvánosságra hozzák". A Postabank ellenőrzésével kapcsolatban rendelkezésünkre álló személyi anyagok nem publikusak, a személyek a vizsgálat szempontjából irrelevánsak – nyilatkozta Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke. Sepsey úgy tudja, hogy a Postabank tavaly ősszel egy belső vizsgálat nyomán foglalkozott a V.I.P. ügyfelekkel. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy a Postabanknak egymilliárdos mínuszt jelentettek a "kedvezményes ügyletek". A hosszú lejáratú szerződések okozta kárt a bank szokásos szerződési feltételek esetén befolyó bevételéhez viszonyítva lehet kiszámolni. Az Élet és Irodalom múlt heti számában azt állította, hogy a Postabank kedvezményes kölcsöneit tíz illetve tizenöt év futamidővel és jobbára tízszázalékos kamatozással utalta ki a felső "tízezer" tagjai számára. Az összeg meghaladja a 428 millió forintot. A listán szerepel többek között Csiha Judit, MSZP-s országgyűlési képviselű, egykori privatizációs miniszter, Herényi Károly, országgyűlési képviselű, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, Sándor László, az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor, országgyűlési képviselű, az MSZP frakcióvezet?-helyettese, az MNB, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az ÁVÜ és a III. kerületi kapitányság munkatársai, valamint több politikus, színész és sportoló is. Az ÉS azt is megjegyzi, hogy a bank vizsgálati eredménye a KEHI és a Miniszterelnöki Hivatal elűtt is ismert. Elsőként Herényi Károly mondott le a Magyar Demokrata Fórum általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy közéleti szereplőként le kellett vonnia a konzekvenciákat, mivel ő is részesült a Postabank kedvezményes hitelakciójából. Törvénytelenséget nem követtem el, de a kialakult helyzetre való tekintettel erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a pártban és a frakcióban viselt tisztségeimről lemondjak – tette hozzá a politikus. Az MDF-es képviselő még 1994-ben 2 millió forint kölcsönt kapott a Postabanktól lakóháza építésének befejezéséhez. A hitelt 12 százalékos kamatra, hat év futamidőre vette fel, és még a kölcsön lejárata előtt visszafizette a kamatokkal együtt 3 millió forintra növekedett összeget, most pedig minden felszólítás nélkül befizeti a kamatkülönbözetet is. Balsai István frakcióvezető mindezek ellenére sajnálatosnak tartja, hogy Herényi Károly "egy olyan társaságba keveredett", amelynek tagjai tényleges vagy feltételezett befolyásukat alapul véve igen előnyös helyzetbe kerültek a kedvezményes hitelek révén. Nagy Sándor, aki 3 millió forintos, illetve Csiha Judit, aki – még az 1994-es választások előtt – 6 millió forintos áruhitelt vett fel a pénzintézettől, először szabályosnak minősítette az ügyletet, majd pár nappal később a szocialista párt elnökségének csütörtöki, rendkívüli ülésén bejelentette lemondását. A párt elnöksége szerint a lemondás tiltakozás is egyben a hazai közélet eldurvulása és az ismétlődő sárdobálások ellen. Amiatt mondtam le párt- és frakciótisztségeimről, mert a hitelügy alkalmat kínált az MSZP és a személyem elleni támadásra – nyilatkozta Nagy Sándor. A képviselő szerint a magyar politikai közélet pillanatnyilag egy olyan "gyomorforgató botránykrónikáról" szól, amelynek semmi köze nincs Magyarország valós helyzetéhez. "Ebben a légkörben azok érzik jól magukat, akiknek nincs értelmes elgondolásuk az ország jövőjéről, és ezt a hiányt botrányokkal akarják helyettesíteni" – fejtette ki Nagy. A V.I.P.-listán szintén szereplő Sándor László szocialista képviselő, MSZOSZ elnök továbbra sem látja indokoltnak, hogy lemondjon a parlamenti bizottságban elfoglalt elnöki tisztéről, vagy szakszervezeti vezetői posztjáról. Mint elmondta, helyzete különbözik Nagy Sándorétól és Csiha Juditétól, hiszen ő nem politikusként, képviselőként, vagy MSZOSZ elnökként részesült kedvezményes hitelben, hanem mint a Postabank felügyelőbizottsági tagja. Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hét évvel ezelőtt vett fel hitelt lakásvásárlás céljára a Postabanktól. A hitelről írásban tájékoztattam hivatali elöljárómat – közölte Bártfai, majd megjegyezte, hogy amikor a hitelt felvette, a Pénzügyminisztériumban dolgozott és munkaköre szerint semmilyen bank felügyeletéhez nem volt köze. A Magyar Hírlap (MH) információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerdán tájékozódott a KEHI vezetőjénél a V.I.P.-hitelek ügyében. Mint kiderült, nem 207, hanem 620 kedvezményezett szerepel a listán. Arra azonban nem derült fény, hogy az ominózus lista kinek a birtokában van, mivel a KEHI jelentés-tervezete azt nem tartalmazza. A miniszterelnök számára a bank illetve a hivatal vezetője is megerősítette, hogy egyetlen fideszes politikus sem érintett az ügyben." "Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója belső vizsgálatot rendelt el annak felderítésére, hogy miként szivároghattak ki a hitelekkel kapcsolatos információk." Stb....
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!