Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthet egyes vállalati fúziókat, amelyek így a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül is megvalósulhatnak.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabály módosításának értelmében a kormány különösen a munkahelyek megőrzésére és az ellátás biztonságára hivatkozva minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé vállalati összefonódásokat.
Az előterjesztők azt is megengedték volna, hogy a kormány egy ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése érdekében hagyjon jóvá fúziókat, ám ez a lehetőség egy módosítónak köszönhetően kikerült a javaslatból.
Az indokolásban a benyújtók hangsúlyozták, hogy javaslatuk nem érinti az Európai Bizottság fúziók engedélyezésére vonatkozó jogkörét.
A válasz nem az „olcsó munkaerő” frázisban rejlik, hanem a magyar munkaerőpiac strukturális korlátairól szóló történetben.
Az amerikai elnök lépésének az Egyesült Államokban is számos kritikusa akad.
Az elbocsátások a központi és a helyi igazgatást is érintik.
Nem biztos, hogy a humoristáknak gazdasági számokkal kellene foglalkozniuk – főleg, ha a gazdasági szakemberek sem faragnak stand-up poénokat. Államcsőddel riogatni pedig megint csak nem szép dolog, még néhány lájkért cserébe sem.
Edi Rama miniszterelnök 2030-as határidőt tűzött ki erre.
Gigászi lyukat ütni a költségvetésen, és a süllyedő Titanicot a következő ciklusra hagyni.
Egy amerikai közvélemény-kutató szerint az ukránok több mint kétharmada mihamarabb békét szeretne.
