Megszólalt Zelenszkij jobbkeze: Ukrajna hallani sem akar a békéről, meg amúgy se elég erősek épp
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hétfőn elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy nem teljesítette együttműködési kötelezettségét a katyni vérengzés kivizsgálása érdekében. A bíróság illetékesség hiányában elzárkózott attól, hogy az élethez való jog megsértése miatt is elmarasztalja Oroszországot.
Az ügyet annak a több mint húszezer lengyel áldozatnak egyes hozzátartozói indították Strasbourgban, akiket 1940-ben Katynban a szovjet titkosrendőrség alakulatai legyilkoltak. Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróság megállapította az orosz hatóságok együttműködési kötelezettségének megszegését a tragikus eset kivizsgálását illetően.
A strasbourgi bírák azonban úgy döntöttek, hogy nincs illetékességük kivizsgálni a vérengzés tulajdonképpeni elkövetésére vonatkozó, legfőbb panaszpontot, amely az európai emberi jogi egyezménynek az élethez való jog védelméről szóló passzusára hivatkozott. A katyni vérengzést ugyanis 1940-ben követték el, az Emberi Jogok Európai Egyezményét pedig csak 1950-ben fogadták el. A bíróság szerint az egyezményre hivatkozva nem lehet vizsgálni az egyezmény megkötése előtt történt eseteket. A testület ennek megfelelően elvetette azt a kérelmet is, hogy állapítsák meg az orosz hatóságok részéről az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának a megsértését.
Azt ugyanakkor megállapította a bíróság, hogy az orosz fél nem mutatta a szükséges együttműködést a történtek feltárása érdekében. A Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el, hogy Katynért történetesen nem a németeket, hanem a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma viszont csak 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a legyilkoltak emberi becsületét.