Az Európa Tanács monitoring bizottsága 21:20 arányban megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot.
Megszavazta szerdán a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot az Európa Tanács monitoring bizottsága. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek, több ok miatt sem vehető biztosra, hogy a testület egyértelmű döntést hozhat ebben az ügyben. Prőhle Gergely közölte: a bizottsági szavazáson a képviselők nagyon szoros, 21:20 arányban javasolták a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását. Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a javaslat, azonban csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot – hangsúlyozta.
Prőhle Gergely kiemelte továbbá, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis – az eddigi gyakorlattól eltérően – ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek, ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Emellett kitért arra is, hogy korábban az egyik jelentéstevő lemondott, mert úgy vélte, súlyosan elfogult és egyoldalú a jelentés – közölte. Prőhle elmondta: az ET monitoring bizottsága csak arról szavaz, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre vegye-e a kérdést, végleges döntés csak ott várható.
A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén részt vevő Szabó Vilmos (MSZP) az MTI-nek Strasbourgból telefonon úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték. Példátlan és megalázó a döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem tettek hasonló lépést – jelentette ki. Hangsúlyozta, remélhetőleg ezt követően a kormány „felébred”, és gyorsan változtat az eddigi politikáján, mert ez szolgálná Magyarország érdekeit. A szocialista képviselő megjegyezte: egy ilyen eljárásban az érintett ország képviselői nem voksolhatnak, csak a véleményüket fejthetik ki.
A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez az elképzelés. Thomas Markert, a Velencei Bizottság – az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület – titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok – így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok – vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A szép szavak ellenére még mindig milliárdos biznisz Európa bevándorlókkal való elárasztása.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
„A dolgok nem mentek túl jól.”
Nem először mutatta meg sportos oldalát a szlovák kormányfő.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
