A törzsközönségünk egy jelentős része a kezdetektől fogva fiatal, sok köztük az felsőoktatásban tanuló, akik szinte szívják magukba ezeket az ismereteket – mondja a Miles Christi konzervatív katolikus szellemiségű évkönyv szerkesztője, Pánczél Hegedűs János. Interjú.
„Mit emelne ki a kiadvány tartalmából?
A Miles Christi Évkönyv egyik fontos missziójának tartja, hogy olyan konzervatív gondolkodók (korábban Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn, Ernst Jünger; most pedig Athanasius Schneider O. R. C. püspök, Arthur Moeller van den Bruck, William Hurrel Mallock, T. S. Eliot) műveit jelentesse meg itthon – többnyire először – magyarul, akik alapvetőnek számítanak, mégis kevésbé ismertek. Ezt a missziót elsősorban nem tudományos érdeklődésből vállaltuk, hanem sokkal inkább azért, mert többen úgy gondoljuk, szegény vagy éppen szellős az az érvelési készlet, amellyel egy konzervatív keresztény bármilyen diskurzusban rendelkezhet, és sokszor csak interpretációkból, másodkézből kap ismereteket alapvető gondolatokról, nem közvetlenül. Ilyen téma lehet a liturgia és szentség kérdése, de akár a tömegdemokrácia és annak releváns kritikája is. Ezeket a tartalmakat mindenképpen nagyon fontosnak tartom a mostani kötetben is. Kiemelném még, hogy most először tematikusan illusztráltuk a kötetet, Föld Judit Gótika fotóciklusa van minden írásunk tüköroldalán.
Hogyan alakult ki a szerzői gárda?
Ez a szerkesztői munkám egyik legkomolyabb része, hiszen a szerzőket és a fordítókat ugyan mindig személyesen is ismerem, de sok esetben én kérek tőlük valamilyen témát, hogy fejtsenek ki bővebben. Vannak olyan szerzők és fordítók, akiknek a témaválasztásában megbízom (Molnár Attila Károly, Kovács Ervin Gellért atya, Orvos Levente atya, Galambos István, Soós Viktor) és vannak olyanok, akiket érdeklődési körük miatt kerestem meg külön (Hámori Nagy Zsuzsanna). A fordítások tematikáit minden esetben én jelöltem ki, amelyekhez sikerült áldozatos fordítókat találni.”