Védőkorlátokat építenének a tranzakciós illetékbe

A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a számviteli, adózási szakmai portálnak adott interjúban kifejtette: mivel a pénzügyi tranzakciós illeték rendkívül alacsony mértékű, úgy gondolják, hogy nem lesz negatív hatással a banki tranzakciók volumenére. Ahol pedig ez a teher relatíve mégis magas lenne, igyekeznek mentesítéseket vagy „védő” korlátokat beépíteni a szabályozásba. Ennek kialakítása folyamatban van, rendszeresen tárgyalnak róla a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

Az úgynevezett Robin Hood adót – az energiaellátók jövedelemadóját – hosszú távon fenn kívánják tartani. A helyettes államtitkár úgy vélte, a Robin Hood adó esetében olyan szektorról van szó, amelynek jellege, szereplőinek tevékenysége miatt a magasabb adókulcs bevezetése indokolt. Hozzátette, a magyarországi 19 százalékos társasági adókulccsal összeadva a 8-ról 11 százalékra emelkedő Robin Hood adó kulcsát, a közvetlen adóterhelés megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.

A kis- és közepes vállalkozások esetében egyszerű, minél több adónemet kiváltó adóban gondolkodik a tárca, de az áfa semmiképpen nem lehetne része egy ilyen rendszernek. Balog Ádám szerint különben beleütköznének egy olyan problémába, ami az eva esetében is felmerült, nevezetesen, hogy 25–30 millió forintnál nem lehetett feljebb emelni az árbevételi plafont. Ez az, amit kvázi átalány áfaként még elfogad az EU, de egy több száz milliós vagy egymilliárdos cég már nem lehet eva-alany, pedig gyakorlatilag még kkv-nak minősülhet – fejtette ki. Az áfa vonatkozásában ettől függetlenül terveznek egyszerűsítést, olyan rendszert szeretnének, ahol csak akkor kell az áfát megfizetnie a vállalkozónak, amikor kézhez kapja teljesítésének ellenértékét.