A végén mindenki csettinteni fog – Wachsler a Kossuth tér átépítéséről

Miért kellett már most kivágni a fákat?

Azért, mert a régészet miatt útban voltak, a feltárás március 20. körül indul. Ez egy kötelező feladat. Általában is az nagyberuházások kapcsán, esetünkben meg különösen, mert a Kossuth tér többszörösen nyilvántartott régészeti lelőhely.

De miért kellett már egy hónappal a régészetet megelőzően kivágni a fákat?

A fakivágás és a régészet között még van egy jó pár technológiai lépés. Most történik például szintén régészeti szakfelügyelettel a kutatóárkok ásása. Ez azért szükséges, mert a területen igen bonyolult közműhelyzet van, ezeknek meg kell határozni a pontos helyét. Ezzel párhuzamosan folyik egy tűzszerészeti vizsgálat (és amikor Wachsler Tamás erről beszélt, jelentették az irodában, hogy találtak egy gránátot – a szerk.). Szükség van egy statikai vizsgálatra is. Ez a feltétele annak, hogy a régészek kiáshassák azt a gödröt, amelynek segítségével majd megállapítják, hogy szükséges-e komolyabb régészeti feltárás.

Mit terveznek a Kossuth tér északi részébe?

Mélygarázst és látogatóközpontot.

Miért oda, miért nem a főbejárat elé, a betonparkoló alá?

Kilenc különböző változatot dolgoztunk ki, azokból esett a választás erre. Megvizsgáltuk a tér déli, keleti és északi oldalát is, de ez a legegyszerűbb és legtakarékosabb megoldás. Délen ott van a metró, keleten pedig olyan bonyolult közművek vannak, amelyekhez képest az északi oldalon lévők szinte elhanyagolhatóak.

Visszatérve a fákra: volt engedély a kivágásukra? Többen, például az LMP is kifogásolta, hogy még nincs építési engedély, ami indokolttá tenné a fakivágást és jogszerűtlennek nevezték az eljárást.

Volt jogerős fakivágási engedély. A jogszabály nem írja elő, hogy csak építési engedéllyel lehet fakivágási engedélyt kérni. Amilyen feltételeket viszont előír, azoknak mindnek megfeleltünk. De a zöldek nem ezt reklamálják. Nyilván hivatalból reklamálják, hogy miért kellett fákat kivágni. De erre pofonegyszerű a válaszom: nem lehet egy mélygarázst úgy építeni, hogy a rajta lévő fákat ne vágják ki. Meg lehetne csinálni, hogy oldalról beásunk, de akkor az lett volna a baj, hogy miért költünk el tízszer annyit egy mélygarázsra. Ezeket a fákat muszáj volt kivágni. Nem voltak védettek, védett fa csak három darab van az egész V. kerületben. A zöldek igazából azt kifogásolják, hogy őket nem vontuk be ügyfélként az eljárásba és nem tudták elmondani a véleményüket. Csakhogy ők nem is jelentkeztek be nálunk, pedig ügyfélként egyébként bárki, bármelyik zöld szervezet bemehetett volna az önkormányzathoz és jelezhette volna, hogy részt kíván venni az eljárásban. Az önkormányzat azt mondta volna, hogy rendben van, és mi sem tiltakoztunk volna. Ebben az esetben lassabb lett volna a folyamat, de ugyanide jutottunk volna, csak egy hónappal később. Akkor is megkaptuk volna az engedélyt, mert minden feltételnek megfeleltünk.

Milyen zöldfelületet terveznek az új térre?

Ezt még nem tudom megmondani. Április 15. körül készül el a koncepcióterv.

De mégis, milyen szándékok vannak?

Eggyel konkrétabbat tudok mondani. Zajlik ugyanis még egy eljárás, a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök módosítása. Normális esetben ez két évig tart, és a végén lehet, hogy nem sikerül az eljárás. Most egy törvénymódosítás kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Kossuth teret – kifejezetten emiatt módosították az építési törvényt –, így az egy speciális eljárás alá esik. Ennek értelmében nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal végzi az előkészítést, de a végén így is az önkormányzati képviselők döntenek róla. Így gyorsul az eljárás, de az önkormányzati jogokat nem korlátozza. A tervek szerint összességében kötelezően nőni fog a zöldfelület nagysága a Kossuth téren.

Parkosítják a mostani parkoló helyét?

Lesz természetesen egy épület körüli, belső biztonsági zóna, de ezen kívül a tér nyitott és szabadon bejárható lesz, a jelenleginél jóval nagyobb területen. A projekt egyik fontos eredménye, hogy visszakapja a város a Duna-partot. Most közvetlenül a Ház falához senki sem mehet oda. Kormányőrök vigyáznak erre a lánc mögött. A program eredményeként meg fog nyílni ez a terület, a biztonsági szempontok miatt nyilván kamerával megfigyelve. Oda lehet majd menni, le lehet ülni a lépcsőre. El lehet majd sétálni a fal előtt, lényegében egy korzó jön majd létre. A másik, hogy az út és a Duna közötti részhez biztonságosan oda lehet majd jutni. Nagyon fontos, hogy ebből az irányból is meg lehet majd csodálni a Parlamentet. A biztonsági zóna a tér felőli oldalon is csak a szükséges méretű lesz. Tudni kell: ha végigsétálunk a Parlament mellett, akkor egy csomó olyan dolgot, díszítést, címereket és szobrokat látunk, amelyeknek oka van. Én onnan tudom, melyik mit jelent, hogy könyvvel a kezemben mentem körbe. Remélem, hogy ennek a projektnek lesz egy olyan része, hogy aki lejön a Kossuth térre, és rászánja az időt, az megkapja azokat az információkat, hogy mi mit jelent a Parlament homlokzatán.

Például információs táblákkal?

Igen, azt gondolom. Ez is a tervező feladata, de én mindent el fogok követni, hogy ez megvalósuljon.

A tervező feladata, akit nem közbeszerzéssel választanak ki. Ennek mi oka van?

Ha csak a tér berendezéséről lenne szó, akkor is elgondolkodnánk azon, hogy vannak-e biztonsági szempontok. De most sokkal többet várunk. Ez a tervező, akit kiválasztunk, az ország legérzékenyebb épülete mellett fog megtervezni egy három szintes mélygarázst, amelyből alagút jön be az épületbe. A tervező kezében lesznek a Ház statikai és egyéb tervrajzai. Ő fogja megtervezni azt az utat, amelyen keresztül évi 400 ezer ember jön be a Parlamentbe. Ő fogja megtervezni a Házon belül a parlamenti múzeumot. Szerintem nem igényel különösebb magyarázatot a különleges eljárás. A projektnek számos olyan eleme van, amelyik nemzetbiztonsági szempontból érzékeny.

Ki választja ki a tervezőt?

Az Országgyűlés Hivatala bízza meg azt az egy tervezőt. Neki lesznek alvállalkozói, de rájuk is ugyanazok a szigorú elvárások vonatkoznak, mint a generál tervezőre.

Megbízás lesz, vagy verseny?

Verseny. Több ajánlatot kértünk be és ezek közül választunk. De a szónak abban az értelmében nem lesz verseny, hogy nem lesz nyílt a pályázat. Egy tárgyalásos eljárásról van szó. A vonatkozó jogszabály egyébként ezt engedi, amit nem is erre a projektre, hanem általában az ilyen projektekre hoztak létre. Korábban is volt ilyen.

Tehát akkor csak azt fogja a nyilvánosság megtudni, hogy ki lesz a tervező.

Így van. Azt, hogy kiktől kértünk ajánlatot, azt nem mondhatjuk meg, mivel az is titkos, hogy kik szerepelnek a listán. Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy nem fogjuk az ángyom unokatesójának a kedvenc cégét megbízni. Akiket felkértünk ajánlattételre, azok is olyanok, akikről elhisszük: meg tudják úgy tervezni, hogy utána nem lesz probléma, semmilyen szempontból sem.

A tér 1944 előtti állapotát akarják visszaállítani. Miért?

Idézzük pontosan az országgyűlési határozatot! Nem az 1944 előtti tér állapotát, hanem annak képzőművészeti arculatát kell helyreállítani. Ez azt jelenti, hogy akkor voltak bizonyos térberendezési elvek, amelyek nyomokban még most is megjelennek. Azt kérjük a tervezőtől, hogy ezeket az elveket szem előtt tartva tervezze meg a teret. A tervezési programban az van, hogy az 1944 előtti történelmi hagyományokra, de egyben a 21. század kihívásaira is legyen tekintettel. A Steindl-féle eredeti tervezési elképzelés rögzít néhány alapelvet. Az egyik, hogy a Kossuth tér gyakorlatilag három tér. Vagyis a déli, keleti és az északi rész önmagában is értelmezhető kell, hogy legyen; de úgy, hogy közben azért köszönőviszonyban legyenek egymással is. A másik ilyen elv, hogy mivel a Kossuth tér legfontosabb eleme maga a Parlament, ezért a tervező tegye lehetővé magának az épületnek az érvényesülését. Ez volt Steindl elvárása, ami a mai állapotában nem teljesül.

A tervek szerint nem lesznek autók a téren.

Így van. De műszakilag úgy lesz kialakítva, hogy a tűzoltók, a mentők, vagy ha valaki költözik, vagy érkezik egy delegáció, az be tudjon jönni. A kerékpárút és a villamos viszont megmarad. Utóbbinak kicsit változik a nyomvonala és a megállók helye.

Lehet majd továbbra is tüntetni a téren?

Lehet. Sőt, ennek normálisabb infrastruktúrája lesz. Ha most kijön valaki tüntetni és megszállja a szükség, akkor bemegy a bokrok közé. Hogyha hangosítani akar, akkor kézi hangosítóval, vagy dízel generátorra fejleszt áramot és úgy hangosít.

Ez lesz a magyar Hyde Park Corner?

Hívjuk inkább a demokrácia terének. Lesz egy normális infrastruktúra, és lesznek nyilvános wc-k a téren. A tér közepén normális helye lesz egy országzászlónak is. Most van itt egy zászló, amit országzászlónak szoktunk nevezni, de az funkcionálisan nem egy országzászló.

Mi lesz a Kossuth tér szobraival?

Ami a szobrok tekintetében most a Kossuth téren van, az egy nagy katyvasz. A legbeszédesebb, hogy négy 56-os emlékmű is található a téren. Ezt nem negatívan értékelem, a programban is benne van, hogy kell 56-os emlékhely. De négy? Vannak a téren olyan emlékművek is, amelyekről senki nem hallott: például van a téren emlékműve a környezetvédelmi törvénynek. Miért is? A honvédelmi törvénynek miért nincs? A másik a szobrok elhelyezése, például a Károlyi-szoboré. Nem arról beszélünk, hogy szeretjük-e, vagy sem, hanem hogy hol van az a szobor. Amikor elhelyezték – és most kizárólag térszerkezetileg értékelve –, akkor megkerülhetetlen adottságnak tartották, hogy a Kossuth tér elsődleges térrendező elve az autóparkoló. Ha semmi más nem változna, csak egységes teret alakítanánk ki, már önmagában sem lenne elfogadható, hogy annak a térnek a külső egyharmadában álljon akármilyen szobor.

Jelen állás szerint mi lesz a Károlyi-szoborral?

Jelen állás szerint, újságolvasó állampolgárként tudom, hogy a siófoki önkormányzat elkérte a szobrot a Fővárosi Önkormányzatól, mivel Varga Imre, a szobor alkotója siófoki származású, és az önkormányzat egy szoborparkot tervez az alkotásaiból. Úgy tudom, hogy a Fővárosi Önkormányzat még nem döntött a kérdésben.

Létezik olyan verzió, hogy marad a szobor a Kossuth téren, csak valahol máshol lesz a helye?

Elvileg biztos van ilyen opció.

Van, vagy nincs?

Elvileg biztos. De a szobrok tulajdonosa a főváros.

Az új térre vonatkozóan nyilván vannak prioritások, hogy milyen szobrokat várnak el a tervezőtől.

Annyit mond a tervezési program, hogy a tér négy kitüntetett helyén négy jelentős köztéri szobornak kell lennie.

A Kossuth- és a Rákóczi-szobor adott.

Ezek adottságok, és a tér északi és déli oldalán van helye még egy-egy szobornak. A tervezési program ennyit mond, nem többet. Illetve még annyit, hogy a téren megfelelő helyet kell biztosítani egy '56-os emlékműnek.

Mikor lesz döntés a szobrokról?

Nagyon rövidesen dönteni kell a szobrokról is. Nem tehetjük meg, hogy 2013-ban valaki a homlokára csap, hogy „jaj bocs, ezt elfelejtettem”.

Van-e szándék arra, hogy valamilyen baloldali politikus szobra is helyet kapjon a téren?

Arról, hogy kinek a szobrai lesznek a téren, a következő hetekben kell dönteni. Technikai okokból sem halogatható tovább a döntés.

Ki fog dönteni arról, hogy milyen szobrok lesznek?

Ezt nem tudom megmondani. Azt tudom, hogy én kinek fogom feltenni a kérdést: a megbízómnak, a házelnök úrnak. Hogy ő milyen módon dönt erről, azt nem tudom.

Mennyibe fog kerülni a projekt?

Novemberben megmondom. Azért nem tudom most, mert sok minden cseppfolyós még. Az idei költségvetésben 2,4 milliárd forint jut erre. Ez az előkészítésre és a megkezdésre elég. Ezt úgy kell elképzelni: idén addig fogunk eljutni, hogy készen lesznek a tervek, meglesznek az engedélyek, túl leszünk a régészeten, a környezetvédelmi vizsgálaton, lesz szaktervünk. Kikerül néhány közmű a térről. Kiválasztjuk a tervezőt és a kivitelezőt, novemberben átadjuk a területet, és a kivitelező elkezdi a résfalazást. Ennyi fog megtörténni az idén, ennek ennyi pénzből kell megtörténnie. Azt, hogy az egész mennyibe fog kerülni, azt akkor fogom tudni megmondani, ha pontosan tudom, hogy mit építünk, majd annak alapján tendereztetünk, és leszerződünk a kivitelezővel.

Visszatérve a szoborkérdésre, József Attiláról még nem beszéltünk: a hírek szerint marad a téren, csak közelebb lesz helyezve a Dunához?

Így mondják. Az egy jó szobor. Nekem tetszik. József Attilát különösen kedvelem. De József Attila most a bokorba néz. A Dunát sose látja. Ez egy jó szobor, ostobán elhelyezve. A József Attila szobor áthelyezésére a végén szerintem mindenki csak csettinteni fog, elégedetten.

A biztos tehát biztosnak tűnik a végeredmény sikerében. Miért önt bízták meg a projekt levezénylésével?

Ez egy országgyűlési projekt, és az Országgyűlés Hivatalának megbízásából dolgozom. Már régóta, más okokból is foglalkozom a Házzal. Könyvet szeretnék írni róla. De ez önmagában kevés lenne. Két szakirányú diplomám van, építészmérnök vagyok. Amióta 2000-ben abbahagytam a politizálást, azóta nagyberuházások lebonyolításával foglalkozom. Nem csókosként kaptam a feladatot.