Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Véget ért a Fidesz-kormányzás első szakasza, amikor a demokrácia hívei dermedten figyelték a jogállami intézmények elleni, szédületes tempójú rohamot. Interjú.
„- Sokan mondják azt, hogy a Fidesz nem demokratikus, hanem autoriter rendszer irányába viszi az országot. Legutóbb Kornai János fogalmazott így lapunkban. Nem válaszolhatja-e azt a Fidesz, a kezdeti és a jelenlegi támogatottságára hivatkozva, hogy amit tesz, az bírja a nép többségének támogatását, és mi más lenne a demokrácia, ha nem a többség akaratának végrehajtása?
- Demokráciában a legitim törvényhozó és kormányzati hatalom forrása a többségtől kapott felhatalmazás. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges a hatalmi döntések legitimitásához. Mert mit jelent az, hogy egy döntés legitim? Azt, hogy ha nem értek is egyet vele, köteles vagyok engedelmeskedni neki. Ehhez nem elegendő, hogy a döntéshozót a többség választotta meg. A kisebbségnek rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy szabadon bírálja a többségi felhatalmazással hozott döntéseket. Rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy idővel többségi támogatást szerez, és szabad, tisztességes választásokon leváltja a kormányt. A hatalommal támadt jogvitáiban független és pártatlan bíróságnak kell döntenie. A hatalmi döntéseknek nem szabad beavatkozniuk élete olyan részleteibe, melyekben az államnak nincs keresni valója. A többség felhatalmazása sem legitimálja az olyan törvényt, mely korlátozza a kisebbséget népszerűtlen véleményének kifejtésében, a kormány kritikájában. Vagy amely a választási szabályokat a kormányzó párt érdekeihez igazítja. Vagy csorbítja a független hatalmi ágak hatásköreit, rombolja függetlenségük biztosítékait. Vagy előírja az embereknek, hogyan vezessék személyes életüket: például favorizálja a házasságon alapuló családot az élettársi kapcsolaton alapuló családdal szemben, ahogy a Fidesz alkotmánykoncepciója javasolja. És persze nem legitimálja a többségi felhatalmazás a megfélemlítési gyakorlatokat sem, kezdve azon, hogy bármely köztisztviselőt indoklás nélkül el lehet bocsátani, egészen odáig, hogy ügyészségi eljárással zaklatják, perrel fenyegetik a kormány számára kényelmetlen embereket, amire a filozófusok elleni hajsza a legfrissebb példa.
- Ezek alapján Ön egyetért Kornai Jánosnak azzal a megállapításával, hogy a jelenlegi berendezkedés már nem demokrácia, hanem egyfajta autokrácia?
- Én úgy tenném fel a kérdést, hogy tartósan berendezkedhet-e Magyarországon valamiféle tekintélyuralmi rendszer. Válaszom az, hogy ez csak akkor volna lehetséges, ha tekintélyuralmi politikával meg lehetne oldani az ország előtt tornyosuló feladatokat. Szerintem nem lehet. Vezető közgazdászok, köztük kormány közeliek is, arra figyelmeztetnek, hogy a jogbiztonság megrendülése elbizonytalanítja a külföldi befektetőket és hitelezőket csakúgy, mint a hazai vállalkozókat. Az ebből származó veszteség többe kerülhet a kormánynak, mint amit a válságadók kivetésével vagy a nyugdíjpénztárak einstandolásával besöpör. Az is jól érzékelhető, hogy véget ért a Fidesz-kormányzás első szakasza, amikor a demokrácia hívei dermedten figyelték a jogállami intézmények elleni, szédületes tempójú rohamot. A demokratikus közvélemény kezd magához térni a Fidesz kétharmados győzelme és a baloldal csődje okozta bénultságból. Kiment az utcára egy új nemzedék, akik a transzparensükre azt írták: mi vagyunk az első generáció, mely szabadságban született, nem akarunk az utolsó lenni.”