Igencsak forróra sikerült az idei nyár vége, a hőmérő higanyszála, mondhatni, állt, mint a cövek, és az utolsó hetekben nem is látszott a vége. Akárcsak a fideszes kétharmadnak – hogy idézzük Orbán Viktor Tranziton tartott előadásának a politikai erőviszonyokat tömören vázoló mondását. A nyárzáró politikai fesztiválon 2012 után ismét „fellépett” a miniszterelnök, betekintést engedve a világképébe, illetve elképzeléseibe a konzervatív felfogásról és a kormányzás céljairól. Előzőleg, szokásos rádióinterjújában konkrétabban, a napi feladatokhoz igazítva vázolta a teendőket az inflációval, az európai helyzettel vagy éppen a háborúval kapcsolatosan.
No de nem a Tranzit volt a nyáron az egyetlen, politikai vitákkal és pezsgő eszmecserékkel megspékelt jobboldali seregszemle – bele se kezdünk a felsorolásba, nehogy kihagyjunk valakit. Egy biztos: a jobboldali tábor, illetve a holdudvar élénk szellemi munkát (is) végez, gondolkodik, érvel a magyarságot érő modern kihívások és lehetőségek kapcsán, próbálja értelmezni a „big picture-t”, a nemzetközi környezetet.
Olvas, tájékozódik, olykor perlekedik. Él és virul.