Szorongás, szív- és érrendszeri gondok, súlyos alvászavarok – mutatjuk, milyen hatással lehet a fiatalokra az energiaital!

Halaska Gábor és Kovács Dániel írása a Mandiner hetilapban.

A világszerte milliók által fogyasztott, koffeint és más pörgető anyagokat tartalmazó, a funkcionális italok kategóriájába tartozó energiaitalok a globális piacokon egyre nagyobb népszerűségre tettek szert az utóbbi években. Az üdítők közé tartoznak, akárcsak a szénsavas italok, a gyümölcs- és zöldséglevek, a palackozott vizek, a sportitalok, az üdítőital-koncentrátumok, a fogyasztásra kész teák és kávék. A legtöbb országban az energiaitalok a mindenki által elérhető termékkör részét képezik, de a magyar csipszadó szabályozásához – hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló törvényhez vagy röviden netatörvényhez – hasonlóan ezeket a termékeket egyre több országban terhelik meg fogyasztási adóval, és/vagy szűkítik az értékesítési lehetőségeit életkor vagy bolttípus alapján.

Tizennyolcezermilliárd forint, ütemes növekedés

Az Investopedia szakmai cikke által idézett szakértők szerint az energiaitalok a multivitaminok mellett a legnépszerűbb étrend-kiegészítők a tizenévesek és fiatal felnőttek körében az Egyesült Államokban. Ezen italok többségét a 18 és 34 év közötti férfiak fogyasztják. A globális energiaital-értékesítés a becslések szerint tavaly meghaladta az 53 milliárd dollárt, ami közel 18 ezer milliárd forint, szűk háromnegyede a magyar költségvetés 2022-es bevételének. Az iparág 2027-re várhatóan 7,1 százalékos összetett éves növekedési rátával 86 milliárd dollár fölé nő. A friss kutatások szerint az ázsiai csendes-óceáni régió várhatóan az iparág egyik leggyorsabban növekvő piaca lesz. Ez az ugrás az infláció ellenére alapvetően növekvő fogyasztói jólétnek és az urbanizációnak tulajdonítható.

Szerepet játszik a piac alakulásában az egészségtudatosság növekedése is. Ahogyan arra a Mordor Intelligence honlapján megjelent ágazati kutatás rávilágított, a járvány kitörése is változtatott a fogyasztási szokásokon, a vásárlók inkább keresnek egészséges termékeket; mostanra növekedett az immunerősítő energiaitalok fogyasztása is. Ez nyomot hagyott a gyártók stratégiáján: megjelentek a csökkentett cukortartalmú, növényi alapú, bioösszetevőket is tartalmazó energiaital-verziók a piacon.

A Red Bull, a Pepsi és a Coca-Cola

Az energiaital-ipari piac úttörője az osztrák Red Bull volt, első termékét 1987-ben vezette be a hazai piacon. Később Besenyei Péter műrepülő pilótának is része volt a márkanév világhírűvé tételében a Red Bull Air Race révén. Idővel megérkeztek a globális kihívók: a Monster, amely 2014 óta a Coca-Cola stratégiai partnere, illetve a Rockstar, amely 2020 óta a PepsiCo tulajdona. A mi régiónkban egyre erősebb a Hell márkanév, amelynek Kelet-Magyarországon van a legnagyobb gyártóbázisa.

A Red Bullt 172 országban árulják, a vállalat ma már több mint 13 ezer embernek ad munkát. Eladásai az utóbbi években ugrásszerűen nőttek a feltörekvő piacokon, Indiában például 37, Brazíliában 30, Afrikában 25 százalékkal; mindemellett a cég továbbra is az egyesült államokbeli, a nyugat-­európai és a távol-keleti terjeszkedésre összpontosít. Az eladási adatok csak részben nyilvánosak: a társaság közlése szerint 2021-ben több mint 9,8 milliárd doboz Red Bullt adtak el, ami 24,3 százalékos bővülés a 2020-as adathoz képest.

A kaliforniai székhelyű Monster Beverage egy 1985-ben alapított holdingvállalat. 2002-ben kezdte forgalmazni a Monster Energy italokat, és mára a Red Bull után a második legnagyobb energia­ital-gyártó céggé vált 39 százalékos piaci részesedéssel. A vállalatnak ma 18 márkája van, köztük a Monster, a Burn, a NOS és a Predator. 2008 óta együttműködik a Coca-Colával, 2014-ben hosszú távú stratégiai partnerséget is kötöttek, az üdítő­ipari óriás 16,7 százalékos részesedést vásárolt a cégben. A Monster-gyártmányok így a Coca-Cola kizárólagos energiaitalai lettek, s a világ szinte minden pontjára eljutnak. A Monster részvényeivel a NASDAQ-on kereskednek. A társaság több mint 4 ezer főt foglalkoztat, konszolidált nettó árbevétele 5,54 milliárd dollár volt 2022-ben.

A harmadik nemzetközi nagy játékos a Rockstar Energy, amelynek marketingstratégiája akció­sportokhoz, motorsportokhoz, élő zenéhez és divatmodellekhez kötődik. Termékei eredetileg több mint harminc országban voltak kaphatók. Az alapító 2020-ban 3,85 milliárd dollárért adta el a vállalatot a PepsiCónak.

Az energiaitalok piaca mára telítetté vált, ami megnehezíti a kisebb és újabb vállalatok számára a versenyt, az utóbbi évtizedekben mégis felbukkantak olyan erős regionális szereplők, mint a Hell vagy az amerikai Bang.

Magyarország a középmezőnyben

Litvániában törvény tiltja, hogy kiskorúak meg­vegyék az energiaitalokat, Lengyelországban pedig most készül hasonló jogszabálytervezet. Magyarországon még szabadon vásárolható az energiaital. Túlzott fogyasztása alvászavart, szorongást, viselkedésbeli változásokat okozhat, így indokolt lehet a forgalmazás szigorítása, például az alkohol- vagy dohánytermékeknél világszerte bevett gyakorlathoz hasonló módon. Persze meg kell találni az egyensúlyt az üzleti és a társadalmi érdekek között.

Sajnos nagy arányban isznak energiaitalt a fia­talok, már a 10-12 éves, sőt néha fiatalabb korú gyerekek. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a közelmúltban egy néhány évvel korábbi felmérést idézett, mely szerint a felső tagozatos és középiskolás korú gyerekek 10 százaléka heti rendszerességgel fogyaszt ilyen terméket. A fogyasztás mértéke egyébként a 9. évfolyamtól kezdődően emelkedik, s más hazai felmérések esetenként még aggasztóbb képet festenek.

Bár káros mellékhatásokhoz jellemzően napi több mint egy liter energiaital bevitele vezet, e mennyiséget fiatalok is elfogyasztják, különösen szórakozóhelyeken, szeszes ital helyett vagy alkohollal keverve, egyfajta ajzószerként használva, dacolva a gyártók figyelmeztetéseivel. „Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állásfoglalása szerint az energiaitalokban is megtalálható koffein túlzott fogyasztásának rövid távú káros hatásai közé sorolhatók a központi idegrendszerrel kapcsolatos problémák, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt” – mutat rá a Makronómnak Szűcs Zsuzsanna dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Felhívja a figyelmet továbbá, hogy hosszabb távon a túlzott koffeinfogyasztás összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri problémák kockázatának növekedésével is. Hozzáteszi: „Nagy különbségek vannak az országok között a tekintetben, hogy a serdülők milyen mértében juttatnak koffeint a szervezetükbe az egyes élelmiszerforrásokkal. Hat országban a csokoládé volt a fő termék, négy felmérésben a kávé, a kólaitalok három, a tea pedig két vizsgálatban jelentette a legnagyobb kockázatot. A 3–10 éveseknél egyértelműen a csokoládé és a kakaó szerepelt az első helyen, majd a kóla és a tea következett. Az uniós felmérésben az energiaitalok egyelőre nem jelentek meg a bevitel jelentős forrásaként sem gyermekeknél, sem serdülőknél.” Az Európai Unió egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatósága által 2015-ben készített felmérés szerint az EU-ban évente 14 milliárd euró értékű energiaitalt fogyasztanak el. A Euromonitor International piackutató cég szerint az Egyesült Királyság Európa legnagyobb energiaital-fogyasztója, a második helyen Lengyelország áll.

Magyarország az energiaitalok forgalmának tekintetében az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik, a GfK Hungária által készített felmérés szerint hazánkban évente átlagosan 10 százalékkal növekszik a piac. Müller Cecília országos tiszti fő­orvos tavalyi tájékoztatása szerint 2011 óta 450 bejelentés érkezett a toxikológiai szolgálathoz energia­ital túlfogyasztásával kapcsolatos rosszullétről, ezek 23 százaléka iskolai, 40 százaléka otthoni bejelentés volt. A túlfogyasztók 26 százaléka lány, 74 szá­zaléka fiú volt, és a bejelentések kétharmadában 18 évesnél fiatalabb ember lett rosszul. Az esetek 70 százalékában orvosi ellátásra is szükség volt. Az elfogyasztott energiaital-mennyiség 1 decilitertől 2,5 literig terjedt.

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők szerint súlyos problémának tekinthető az, hogy a gyerekek korlátlanul hozzájuthatnak az energiaitalokhoz. Nem véletlen, hogy a kormány megpróbált már fellépni a túlfogyasztás ellen, például bevonta az energiaitalokat a népegészségügyi termékadó hatálya alá, valamint megtiltotta az iskolai büfékben való forgalmazásukat. Emellett számos kampány indult, amely az energiaitalok veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt