Nem a technológia, hanem a politika irányítja a történelmet. A technikai fejlődés önmagában nem eredményez jólétet, csak ha az intézményeink segítségével gondoskodunk róla, hogy az újítások az emberi boldogulást szolgálják – figyelmeztet Amerika két népszerű közgazdásza.
Daron Acemoglu és Simon Johnson a világ legjobb egyetemeként rangsorolt Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzorai. Új, ambiciózus, közel hatszáz oldalas könyvükben arra vállalkoznak, hogy elhelyezzék napjaink politikai és technológiai jelenségeit az utóbbi ezer esztendő eseményláncolatában. Szerintük ugyanis a társadalmi feszültségek vagy éppen a mesterséges intelligencia felemelkedése csak szélesebb történelmi kontextusban érthető meg. „Azok, akik nem emlékeznek a múlt hibáira, arra vannak kárhoztatva, hogy megismételjék őket” – idézik a szerzők George Santayana amerikai filozófus 1905-ben papírra vetett intelmeit.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
Ha körülnézünk a világunkban, és meg akarjuk érteni a társadalmi és politikai folyamatait, két alapvető axiómát érdemes megismernünk, fejben tartanunk és továbbgondolnunk.
A mai világban, amikor nem lehet nyugodtan lenni a politika zajától, hasznos és jóleső lehet egy kis irodalom.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
Világszám, amit személyesen Orbán Viktor hozott össze.
Felszálltak az orosz MiG-31K vadászgépek, amelyek képesek Kinzsal-rakétákat kilőni. Bárhova, pillanatok alatt lecsaphatnak.
Az ukrán elnök szerint Oroszország a világ legnagyobb terrortámadását hajtja végre Ukrajna energiaipara ellen.