A kormányzó elit hosszú haláltusája kellett ahhoz, hogy Szlovákia élére Ódor Lajos személyében egy magyar közgazdász kerüljön. Kérdés, mit hoz az előre hozott választás, meddig erősödik Zuzana Čaputová elnök és köre, s mi lesz az ismét egymást maró magyar politikusokkal.
Pomichal Krisztián és Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A decemberben de jure megbukó szlovák kormány fél év agonizálás után a ring közepére hajította a törölközőt. Zuzana Čaputová államfő vasárnap bejelentette, visszavonja az év vége óta megbízotti státuszban működő miniszterelnök, Eduard Heger és kabinetje mandátumát. Nem sokkal később eldőlt, hogy a demokratikus Szlovákia harmincéves története során most először magyar (és nem „csupán” magyar származású) miniszterelnöke lesz az országnak Ódor Lajos jegybankalelnök személyében, ami érdekes helyzetet vet fel. Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy akár az új pénzügyminiszter is magyar nemzetiségű lehet majd.
Ahhoz, hogy bukásig fajuljon a helyzet, sok egymást követő hibát kellett ejtenie az átalakulásokra menet közben is rákényszerülő kormánynak. Heger lemondása csak az utolsó szög volt a koporsóban – ami jelentős fordulat ahhoz képest, hogy már-már messiásként fogadta a közélet.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Helyszíni beszámoló a felvidéki magyar közösség megmozdulásáról.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
A miniszterelnök szerint furcsa évet zárunk le hamarosan.
