Fent

Aki volt beosztott, lehet még főnök, és fordítva is. Sőt, gyakran egyszerre mindkettő az ember. A teljesség igénye nélkül nézzük, milyen főbb típusokba botolhatunk úton-útfélen. Fent és lent – görbe tükör két részben. Kezdjük a főnökökkel.

Az autoriter. Ez egyáltalán nem ideológiai jellegű besorolás. Illetve annyiban mégis, hogy aki este egy tüntetésen szelfizve emeli magasba a demokrácia és a szólásszabadság füstgyertyáját, reggel a munkahelyén miniatűr Kim Dzsong­unná alakulhat a munkaidő végéig, ami a beosztottjai esetében mindennap bizonytalan, hiszen este hétkor éppúgy felhív valami hülyeséggel, amit muszáj elintézned neki még aznap, mint vasárnap fél egykor, amikor otthon gőzölög a húsleves. Napközben azonnal az asztalánál kell teremned, és ha ez nem megy, mert mondjuk beteg vagy, azzal személyében is megbántod. Minden abból fakad, hogy a tulajdonaként kezel téged. Szavakban ő a legnagyobb demokrata, valójában pedig narcisztikus, pénzimádó földesúr, akinek jobbágyai vannak, és halálosan megsértődik rád, ha beteszed az ajtót magad mögött, ha végül otthagyod a fenébe. Azért tud honorálni is: túrórudi a jutalma annak, aki értékes gondolatokkal ajándékozza meg, amiket utána a sajátjaként tálal.