Kijózanító képet ad az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) új tanulmánya, amelyben megkísérlik meghatározni, hogy negyvennégy kritikus technológia területén mely országok, egyetemek és vállalkozások vezetik a tudományos és kutatási innovációt. 2,2 millió releváns publikációt, a területek összes publikációjának 10 százalékát megvizsgálva adatokat gyűjtöttek a kutatók országok közötti mozgására, és felmérték az agyelszívás mértékét minden technológiai területen. Ismeretes, hogy Kína több téren előrébb jár, mint a közvélemény gondolná, de az eredmény megdöbbentő: a negyvennégy vizsgált technológia közül harminchétben vezető szerepet tölt be, és több esetben ötször annyi nagy hatású kutatást folytat, mint legközelebbi versenytársa. Az USA csak hét technológiában vezet.
Az Egyesült Államoknak továbbra is erőssége a fejlett félvezető eszközök tervezése és fejlesztése, valamint a nagy teljesítményű számítástechnika és a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása. Élen jár a kvantum-számítástechnika és a vakcinák kulcsfontosságú területein is. Technológiánként az Egyesült Királyság és India 29-29 területen szerepel az első öt országban, Dél-Korea és Németország 20-20, Ausztrália 9, Olaszország 7, Irán 6, Japán és Kanada 4-4 területen. Oroszország, Szingapúr, Szaúd-Arábia, Franciaország, Malajzia és Hollandia 1-2 technológia esetében szerepel az első ötösben.
Az ausztrál kutatás kiemelt figyelmet szentelt az emberi tényezőnek is. Vizsgálta, hogy a kutatók hol kezdték szakmai útjukat, hol kapták meg a jelenlegi eredményeikhez szükséges képzést, és hova jutottak, a képző országok mennyire voltak képesek megtartani és egyes országok mennyire tudták átcsábítani őket. Megállapították, hogy Kína a demokratikus országokból is vonzza a tehetségeket. A nagy hatású szerzők 21,6 százaléka az Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Királyság és USA alkotta Öt Szem hírszerzési szövetség valamely országában végezte posztgraduális képzését, nagy valószínűséggel kínaiak, akik hazavitték a szaktudásukat.
Fontos kérdés, hogy a kutatásban szerzett szaktudás megmutatkozik-e a gyártásban is. Persze itt Kínának számos területen gondja akad, ám például a hiperszonikus sugárhajtóművek gyártásában vagy a fejlett robotikában, úgy tűnik, nagyot lépett előre.
Az ausztrál kutatók úgy vélik, ezeknek az eredményeknek ébresztő erővel kellene hatniuk a demokratikus országokra. „A felzárkózás költségei így is jelentősek lesznek, de a tétlenség költségei még sokkal nagyobbak lennének” – állapítják meg.