Gyermekeinkre leselkedő ragadozók

Baranya Róbert és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Idei évértékelő beszédének végén Orbán Viktor miniszterelnök a világot lázban tartó problémák mellett kitért a gyermekvédelem témájára, egyértelműen jelezve, a kormány folytatni kívánja az e területen 2021-ben megkezdett munkát. „Beszéljünk egyenesen! A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. (…) Ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének. (…) Mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély. (…) Efféle dolgoknak semmi, de a világon semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, és különösen nincs az iskoláinkban!” – fogalmazott.

A kormányfő két közelmúltban kirobbant botrányos ügy apropóján hívta fel a figyelmet a gyermekek védelmének elsődlegességére. Az egyik az iskolából azóta elbocsátott pedagógiai asszisztens, a 39 éves, vállaltan homoszexuális férfi esete, aki TikTok-videókban hencegett azzal, hogy egy 15 éves iskolás fiúval van intim kapcsolata. Jelezte, hogy ha bárki támadná ezért, azt bepereli, hiszen az lmbtq-aktivistákat ingyen védelmezi a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Helsinki Bizottság és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A napokban derült fény arra is, hogy egy férfi pénzért szolgáltatta ki 13 éves nevelt lányát a helyi iskola egyik pedagógusának. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint ráadásul folyamatosan emelkedik a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények száma: 2017-ben még 120 volt, tavaly viszont már 261.

A Fidesz–KDNP múlt heti, kétnapos frakció­ülése után Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője közölte, hogy a gyermekvédelem területén új javaslatokat fognak benyújtani, s durva európai és hazai vitákat vár a témában. Az indítvány készül, a nagyobb szigor borítékolható, ám addig is Pintér Sándor belügyminiszter már utasította a hatóságokat, hogy minden hasonló esetben folytassanak gyors, alapos vizsgálatot.

Kocsis nem véletlenül számít konfliktusokra az esetleges további szigorítások kapcsán, hiszen a 2021 júniusában megszavazott gyermekvédelmi törvénycsomag elfogadását is politikai összecsapások kísérték. A csomag azonnal a támadások kereszttüzébe került, az ellenzék és lmbtq-szervezetek homofób törvénynek nevezték el, szerintük ugyanis összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást. E tárgykörben egyébként tudományos viták is zajlanak, több kutatás szerint a saját nemükhöz vonzódó emberek jó részénél a szexuális identitás kialakulásában szerepet játszott gyermekkori abúzus. A kritikák emellett két pontra koncentráltak: az egyik, hogy 18 éven aluliaknak nem lehet elérhetővé tenni az úgynevezett nemváltást és a homoszexualitást népszerűsítő tartalmakat, a másik pedig, hogy iskolákban nem lehet népszerűsíteni a homoszexualitást, ezáltal az lmbtq-szervezetek elesnek annak lehetőségétől, hogy oktatási intézményekben általuk felvilágosításnak vagy érzékenyítésnek nevezett tevékenységet végezzenek.

Magyarországról nézve értelmezhetetlennek tűnnek olyan esetek, amelyek számos nyugati országban lassan már mindennaposak. Az lmbtq-szervezetek lobbitevékenységének következtében Kanadában például öt év börtön járhat annak, aki nem fogadja el gyereke lmbtq-identitását, mert egy jogszabály tilt minden olyan kijelentést, amely a transznemű, nem bináris vagy nem heteroszexualitással szembeni tanácsadásként értelmezhető. A homoszexualitás, nem bináris öntudat vagy transzneműség felé befolyásolást ezzel szemben nem tiltják. Egy apát, Robert Hooglandet 2021-ben elzárásra ítélték, mert a bíróság felszólítása ellenére a lányának nevezte a biológiailag nőnemű kiskorú gyermekét. Emlékezetes annak a keresztény ír tanárnak az esete is, aki azért került börtönbe, mert nem volt hajlandó az általa választott névmást alkalmazni a magát transzneműnek tartó tanítványára. Dániában épp most tervezik eltörölni a jogi nemváltoztatás alsó korhatárát. És ez csupán néhány kiragadott példa a sok közül.

Az lmbtq-propaganda elönti a nyugati médiát, a német köztévé gyermekeknek szánt műsorokban sugároz transzneműséget bemutató tartalmakat. Az inkluzivitás jegyében a Disney és a Netflix filmjeinek egyre nagyobb hányada tartalmaz érzékenyítésnek nevezett genderpropagandát. Legutóbb a kicsi gyerekeknek készülő Peppa malac rajzfilmben is megjelent a homoszexualitás.

A jelenség egyébként hazánkban is felütötte a fejét a Meseország mindenkié című mesekönyv megjelenésével. A liberális civil szervezetek sem tétlenkednek: pedagógusok „képzésén”, valamint több esetben keresztényellenes elemeket tartalmazó iskolai és óvodai érzékenyítő programokon keresztül már a legkisebbeket is célozzák, annak ellenére hogy számos pszichológus szakember szerint ebben a korban kifejezetten káros a gyermekre nézve az ilyen tevékenység.

Az Európai Unió is nekiment a kormánynak a 2021-es törvény miatt. Az Európai Bizottság elnöke szégyenletesnek nevezte a jogszabályt. Ursula von der Leyen az Európai Parlament egyik júliusi ülésén azt mondta, hogy az általa vezetett testület minden jogi eszközt bevet, ha a magyar vezetés nem módosítja a szerintük lmbtq-jogokat sértő törvényt. Mivel a kormány egy lépést sem hátrált, a bizottság 2021. július 15-én kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben.

Mivel az eljárás során a magyar kormány által nyújtott választ nem tartották kielégítőnek, a bizottság a következő szakaszba léptette a folyamatot, és 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel az erre adott választ sem találták kielégítőnek, keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságnak, amelyben azt kérték, hogy a testület állapítsa meg: az uniós jogba ütközik a törvénycsomag. A bíróság még nem döntött.

Bár Brüsszel folyamatosan tagadja, az uniós források körül kialakult vitában lépten-nyomon előjön, hogy a bizottság egyebek mellett a gyermekvédelmi törvénycsomag miatt tartja vissza a hazánknak járó forrásokat. Az EU bürokratái többször is elszólták magukat, például Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos a tagországok pénzügyminisztereinek 2022. januári ülésén ismerte el, hogy az Európai Bizottság „oktatási diszkrimináció miatt” tartja vissza a Magyarországnak járó helyreállítási forrásokat. Ursula von der Leyen 2021 júliusában hazánkba utazott volna a magyar helyreállítási terv elfogadása alkalmából, azonban lemondta a látogatást, és tavaly novemberben sem jött Magyarországra.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter brüsszeli tárgyalásain nem említették nyíltan a gyermekvédelmi törvény ügyét. A politikus azonban a Mandinernek adott korábbi interjújában azt közölte, hogy informálisan volt köze a kötelezettségszegési eljárás megindításának a források visszatartásához. Egyelőre nem tudni, hogy milyen további szigorítási javaslatokat terjeszt majd a kormány a parlament elé. Szikra Levente, az Alapjogokért Központ jogi elemzője kérdésünkre több lehetséges megoldást is vázolt. Mint kifejtette, az általános iskolai pedagógiai asszisztens ügye kapcsán a problémát az jelenti, hogy 14 év feletti – a büntetőjog fogalomrendszerében fiatalkorúnak hívott – személlyel fő szabály szerint nem büntetendő a szexuális kapcsolat. Ez alól egy kivétel van, a szexuális visszaélés egyik különleges esete: ha az elkövető 18 év felett, a sértett pedig 14 és 18 év között van, s a köztük lévő hatalmi vagy befolyási viszonnyal az elkövető visszaél.

Az áldozatok védelme irányából közelítve az egyik lehetséges megoldás a szexuális kapcsolat életkori határának emelése – például a fő szabály szerint 14-ről 16 évre. Ez kibővítené a törvény által védett fiatalkorúak körét. Az elkövetők irányából közelítve elképzelhető olyan megoldás is, hogy a jogalkotó különleges elkövetői kört határoz meg. Ilyet más esetekben már eddig is alkalmazott a büntető törvénykönyv, így nem lenne példátlan változás. A gyermekek védelme érdekében Szikra Levente szerint jó megoldás lehetne, ha minden olyan foglalkozást gyakorló személy, aki 18 év alattiakkal bármilyen hatalmi vagy befolyási viszonyban van – pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, edzők stb. –, ebbe a különleges elkövetői körbe tartozna, azaz számukra tilos lenne 18 év alattiakkal szexuális kapcsolatot létesíteni. Ez a megoldás annyiban lenne más a most hatályos rendelkezésekhez képest, hogy nemcsak a felnőtt befolyása alá tartozó kiskorúakat védené, hanem az ilyen felnőttektől mindegyiket, továbbá kivenné a hatalmi viszonnyal való visszaélést mint feltételt. Így például a mostani eset is biztosan büntetendő lenne. A pedagógusok esetében természetesen a szabadságvesztés mellett a foglalkozástól eltiltás is szóba kerülhet – teszi hozzá a jogi elemző. E körben lehetséges lenne kötelezően előírni, hogy aki pedofil bűncselekményt követ el, azt a bíróság tiltsa el minden olyan foglalkozástól, ahol 18 év alattiakkal hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet.

***

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény az alábbi változtatásokat fogalmazta meg:
· Létrejött a pedofil-nyilvántartás, amelyben az ilyen típusú bűn­cselekmények elkövetőit lehet azonosítani.
· Szigorodott a büntető törvénykönyv: a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinek elkövetőit akár húszéves szabadságvesztésre is ítélhetik úgy, hogy nem kerülhetnek feltételesen szabadlábra. Ilyen minősített esetnek számít, ha 12 évnél fiatalabbal szemben erőszakot alkalmazva, ha hivatalos személyként, vagy ha sanyargatást, erőszakot alkalmazva követik el a bűncselekményt.
· A legsúlyosabb pedofil bűncselekmények már korábban sem évültek el, az enyhébb esetekben viszont 18 éves kor helyett a sértett 
21 éves korától indul az elévülés.
· Minősített esetté vált a zaklatás tényállásánál az, ha 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el a bűncselekményt.
· Bővült azon foglalkozások köre, ahol nem alkalmazhatnak olyanokat, akik pedofil bűncselekményt követtek el. Ez korábban az egészségügyre és az oktatásra terjedt ki, a tilalom most már a gyermekek által is látogatható intézményekhez, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó állásokra is vonatkozik. Ilyen személyek nem dolgozhatnak például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben.
· Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik, amelyek szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban.
· Az állam a gyermekvédelmi rendszerben is védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
· 18 év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását, valamint olyat, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is. A tévék is csak 18 év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat.

***

Semmi keresnivalója az lmbtq-témának a kisiskolások körében

Hal Melinda klinikai szakpszichológus

Milyen hatása lehet annak, ha egy lmbtq-aktivista szexuális felvilágosítást tart alsósoknak?
A szexuális felvilágosítás nehéz interdiszciplináris téma, tehát nem létezik önmagában csak szexuális felvilágosítás, oktatás a fogalom szintjén. A témakörbe beletartozik az intimitás, a kötődés megélése, amelyek mellett vannak biológiai faktorok. Amikor nem egy kompetens, akkreditált szakember végzi a felvilágosítást, akkor a legtöbb esetben nem veszi figyelembe azt a lelki érési folyamatot, amelyen egy fiatalnak végig kell mennie ahhoz, hogy értse, mi a jelentősége annak, hogy az első szexuális aktusnak intim, bizalmas légkörben és kortárs közegben kell megvalósulnia, hogy a testi örömök nem önmagukban állnak, hanem feldolgozandó érzelmek mellett. Ennek óvodai környezetben semmi keresnivalója, még kisiskolások körében sincs, hiszen az általános iskola elején inkább a tanulás, az ottani helytállás a legmeghatározóbb, ami sok szorongással jár.

Alsós korosztályban milyen szinten kell ezzel a témával foglalkozni?
Megvan a módja, a pedagógiai módszere, hogy ekkor mit és hogyan kell átadni a gyerekeknek. Ebben a korosztályban csak egyféle szexuális oktatás van, amely megfelel a gyerek érési folyamatának. Ilyenkor egy más nemi identitású embernek még ugyanazt kell tudnia, mint egy heteroszexuális identitásúnak. Ha olyan szimbólumokat, szavakat használunk, amiket a gyerek nem ért, az el­bizonytalanítóan hathat, főleg egy egyébként is szorongó személy esetében. Ezek az aktivisták pedig ezt csinálják. Ezért a lehető legszigorúbb szabályokat kell hozni az lmbtq-témában. A felvilágosítást a szülőnek és arra akkreditált szakembereknek kell végezniük, másnak nem.

Mikor kell, lehet az eltérő nemi identitásokról beszélni a gyerekeknek?
Ha pontosan kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy a középiskolai évek idején kell, lehet erről tágan és sok-sok órában beszélni. A nemi identitás azonban nem biológiai adottság, valószínűbb, hogy a tanulás, a környezeti ingerek és a szocializációs folyamatok befolyásolják, amelyek között ott van például a média is. Azt látom óriási hiányosságnak, hogy nincsenek meg azok az akkreditált oktatók, akik a felvilágosítást elvégezhetnék. Ehelyett bemennek az iskolásokhoz aktivisták, és butaságokat mondanak a nemi identitásról. Azt közvetítik, hogy legyél, aki akarsz, hagyd figyelmen kívül a valóságot, és változtasd meg a nemi identitásod, akár a nemedet. Ezzel tartós problémákat okozhatnak, amelyek jogi, szociális, illetve orvosi tranzícióhoz, nemátalakításhoz vezethetnek. Ezek közül már a szociálisnak is tartós, visszafordíthatatlan következményei lehetnek többek között a lelki tényezőkre nézve. 

***

Zéró tolerancia a gyermekeket érintő bármiféle erőszak ellen 

Sváb-Repponi Felícia, a Dominó Konzultációs Műhely jogásza, gyermekvédelmi szakember

A gyermekvédelmi törvény bővítése, finomítása azzal, hogy zéró toleranciát hirdet a gyermekeket érintő bármiféle erőszak ellen, illeszkedik a nemzetközi trendbe. Magyarország részese is ezzel kapcsolatos nemzetközi stratégiáknak, például az ENSZ Agenda 2030 projektjének, ami mindenképp előremutató. Nem mindegy azonban, hogyan kezeljük a kérdést, mert bár nagyon fontos fellépni a pedofília ellen, nem szabad erre a területre szűkíteni a gyermekvédelmet, hiszen a gyermekek elleni erőszaknak sok formája van. Érthető, ez politikai szinten erősebb téma, de legalább ilyen fontos a családon belüli fizikai vagy pszichés bántalmazás és az erőszak további formáinak ügye. Komplexitása miatt a problémakör összetett megközelítést igényel. A legtöbb országban, így Magyarországon is szükség lenne a megfogalmazott jó alapelvek mellé – például hogy a gyermeknek joga van az erőszak minden formája elleni védelemhez – egy átfogó stratégiát létrehozni, amellyel érvényt lehet nekik szerezni. A megfelelő jogszabályi környezet megteremtése az első lépés, jelenleg több előremutató törekvés van, ilyen például a gyermekpornográfiával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat egységesítése, a büntetési tételek emelése, de bőven van még mit fejleszteni. Fontos lenne egy olyan rendszer kialakítása, amely segít megelőzni vagy felfedezni az erőszakos cselekményeket és kezelni a következményeiket. A sokszor rejtett, nehezen észrevehető bántalmazások felismerésének területén például szükség van előrelépésre, hiszen ezek ma sokszor csak akkor derülnek ki, amikor a gyerekek már felnőnek. Sok esetben nem könnyű a felismerés, de egy gyereknél sok jele van annak, hogy bántalmazást szenved el. Ahhoz, hogy ezeket észrevegyük, szükség lenne egy erre létrehozott intézményrendszerre, megfelelő létszámú, megfelelően képzett szakemberrel, vagy épp az összes gyerekekkel foglalkozó szakember, köztük pedagógusok, edzők, orvosok képzésére. Meg lehetne előzni az olyan helyzeteket, hogy gyerekek éveken keresztül szenvedjenek a bántalmazóiktól, és esetleg ne jussanak hozzá a gyógyulásukhoz szükséges segítséghez. Ugyanilyen fontos lenne a gyerekek és szülők edukációja is, hogy felismerjék a nem megfelelő közeledést, a tekintéllyel való visszaélést, a bántalmazás bármilyen tünetét vagy épp azt, hogy ők megfelelően tudják kezelni a szülő-gyerek kapcsolatban előforduló konfliktusokat. Mindenképp társadalmi szemléletformálásra lenne szükség, ebben pedig egy jó intézményrendszer mellett a civil szervezetekre is lehet támaszkodni. Több lehetőség van ezen a területen – például egy erőszakellenes videósorozat véleményvezérek részvételével –, és kutatási eredmények szerint érdemi hatást lehet elérni. Az ilyen kampányok hatására még gazdaságilag elmaradott országokban is nagymértékben, 20-50 százalékkal csökkent az erőszakos cselekmények száma.

Nyitókép: GettyImages / Boston Globe