Orbán Viktor 24. évértékelő előadása kiállásként is értelmezhető a józan ész által diktált evidenciák mellett. A kormányfő lényegre törő, fókuszált, világos beszéde jelen pillanatban hungarikum. Nemcsak azért, mert ezt a fajta őszinteséget az európai országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hanem mert a 21. század negyedik – és valószínűleg számunkra legsúlyosabb – nemzeti próbatételét rajtunk kívül senki nem akarja megérteni. Így volt ez a pénzügyi válság, a migrációs krízis és a koronavírus-járvány alatt is.
Az Európában zajló háborút félreértelmező nyugati testtartásra kiváló példát nyújtott a Müncheni biztonságpolitikai konferencia, amely nevével ellentétben semmilyen szempontból nem szolgálta az európai polgárok biztonságát. A bajor fővárosba érkező politikusok, üzletemberek és véleményformálók mondanivalójának metszete az volt, hogy ezt a konfliktust Ukrajna győzelmével lehet csak lezárni. Soros György a kedvenc üzenőfalán, a Project Syndicate honlapján közzétett írásában – amely a müncheni konferencián elmondott beszédét foglalja össze – szó szerint azt taglalja, hogy ezt a háborút csak úgy lehet lezárni, „ha megnyerjük”. Érdekes adalék, hogy részben emiatt, de a milliárdos filantróp a republikánus Ron DeSantis elnökjelöltségéért szurkol, mert szerinte az a demokraták győzelmi szándékait szolgálná. Hasonló háborúpárti üzeneteket fogalmazott meg egy panelbeszélgetésben Sanna Marin finn miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, ők a tényalapú újságírást és közvetítést csak hírből ismerő Christiane Amanpour társaságában fejtették ki véleményüket a háborúról, Európáról. Szókészletükből egy fontos elem hiányzott: a béketárgyalások és a mielőbbi tűzszünet sürgetése. Ezt valószínűleg Olaf Scholz német kancellár sem fogja javasolni, amikor március elején találkozik Joe Biden amerikai elnökkel.