Nagyot nézhet manapság az, aki fölnéz a budai Várra; és még nagyobbat, ha föl is megy oda, és elsétál a Dísz térre, majd még azon is túl.
Homlokzatok emelkednek. Terek létesülnek. Tömbök tömbösödnek. A nemzedékek óta ismert, üres, szélfútta bel-budai, hegy teteji senki földje köztérré nemesül. Újjászületik a Dísz tér és a Szent György tér egykori városi szövete – ami sokkal több is volt annál: a magyar államiság, pontosabban a végrehajtó hatalom intézményeinek szimbolikus és valódi tere.
Még szokni kell a változásokat? Igen, szokni kell. És igen, vannak bőven építészetelméleti problémák, urbanisztikai dilemmák, amik a Várnegyed felújításával, a királyi palota és a környező egykori reprezentatív épületek visszaépítésével járnak, és ezek a viták végigkísérték az előző évtizedeket. A nagyszabású városépítészeti rekonstrukció szakmai oldaláról tehát nem szabad elfeledkezni, a vitatémákat, dilemmázásokat, tanácsokat meg kell hallgatni.
Ám eközben valamit nem érdemes elfeledni. Buda várának története mindig is hatalmi, politikai döntésekhez kötődött. Tudjuk: maga Buda városának és várának alapítása is IV. Béla király döntése volt, aki a tatárjárás után jól védhető települést kívánt létrehozni a kiváló fekvésű, hosszúkás hegyháton.
Hatalmi, királyi döntések születtek természetesen a középkori budai vár felépítéséről is: Nagy Lajos, Zsigmond, majd Mátyás király reprezentatív, óriási komplexumot emeltek a saját szájízük szerint: az biztos, hogy a 16. század elején Európa egyik építészeti csodája lehetett a gótikus és reneszánsz részletekkel ékes, többudvaros, összetett, soktornyú palotaegyüttes a Duna fölötti hegyormon. Minden magyar szíve vérezhet azért, hogy a török hódoltság idején s különösen az azt lezáró budai ostrom során romba dőlt, és végül szinte teljesen elenyészett ez a középkori csodavilág. Az 1686-as ostrom idején viszont nyilván nem voltak tekintettel az épületek értékére – természetesen a modern értelemben vett műemlékes gondolkodás nem létezett még akkor, pláne nem a törökűző, keresztény dicsőségre és gazdag zsákmányra éhes nemzetközi hadak katonáinak és parancsnokainak fejében.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A Ferencváros vezetői élő adásban kommentálták a bajnokcsapatot az utolsó mérkőzés előtt elhagyó vezetőedző hirtelen távozását.
