Világkormány nincs, az illuminátusok kitaláció – egyes tanácsadó cégek globális befolyása azonban nagyon is valóságos. Módszereik része, hogy egyszerre dolgoznak ellenérdekelt feleknek, ám ennél is nagyobb kockázat, hogy mindenkinél hatékonyabban vadásszák le a helyi tehetségeket – figyelmeztet az év egyik legfontosabb könyve.
Recenzióm tárgya az év egyik legfontosabb könyve, amely több évtizedes hiányt pótol a legújabb kori globalizáció elemzésében. A „management consulting” zászlóshajói anélkül váltak a 21. századi kormányok és nagyvállalatok legbefolyásosabb tanácsadóivá, hogy kialakult volna körülöttük a kritikai nyilvánosság, s hogy az utca emberének a leghalványabb fogalma lenne a működésükről. Borítékolható tehát, hogy Walt Bogdanich és Michael Forsythe oknyomozó újságírók kötete a McKinsey & Company – és vele a hozzá hasonló cégek – korszakos jelentőségéről nagy visszhangra talál.
Fotó: Brain Bar
A McKinsey-t közel száz évvel ezelőtt, 1926-ban alapították Chicagóban, ma százharminc irodájában harmincezer embert foglalkoztat világszerte. Sem iparági, sem ideológiai tekintetben nem nevezhető finnyás társaságnak: az agráriumtól az energetikáig, a biztosítástól az egészségügyig mindenhez értenek, és egyszerre adnak tanácsot a washingtoni védelmi minisztériumnak és kínai fegyvergyártó vállalatoknak. A McKinsey reputációja szinte makulátlan, kormányok és cégek százai hívják segítségül szakembereit, hogy elmondhassák, ők is a világ legokosabb tanácsadóival dolgoznak. „Felejtsük el a titkos világ-összeesküvést, az illuminátusokat és a gyíkembereket. Létezik helyettük a McKinsey” – fogalmaz a vállalat egyik korábbi alkalmazottja.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.