Bizonyítvány: kegyelemkettes – Mérlegen a főpolgármester három éve

Almási B. Csaba írása a Mandiner hetilapban.

November 5-én három éve, hogy megalakult a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés. Ha valaki értékelni szeretné a főpolgármester harminchat havi teljesítményét, nincs nehéz dolga, ugyanis szűzbeszédében azt mondta, szokatlan dologra készül, az öt ellenzéki párttal együtt azt fogják tenni, amit megígértek. Ezek szerint csak el kell olvasni, mit ígért megválasztása esetére, s összevetni azzal, ami megvalósult.

Az ötéves ciklus ugyan még nem telt le, a felén már jóval túl vagyunk, így megvonható a reális mérleg. Ez alapján megállapítható: rendkívül szerény eredményeket tud felmutatni Karácsony és csapata – ez még akkor is igaz, ha senki nem számított a koronavírus-járványra, a háborúra, az annak nyomán kialakuló inflációra, rezsiválságra. Sőt, számos döntésük hatalmas felzúdulást okozott, és mai napig megszenvedik a budapestiek a negatív következményeit.

A közlekedési reformok okozták a legtöbb felzúdulást

A Budapest mindenkié elnevezésű főpolgármester-jelölti programban a Vegyük vissza a jövőnket! címet viseli az a rész, ahol a városvezetés a legtöbb változtatást hirdette meg, hiszen itt szerepel a klímavédelem, a városfejlesztés, a közlekedés, a zöldfelületek, valamint a közterek fejezet. A Fővárosi Közgyűlés már az első ülésén kihirdette a klímavészhelyzetet, de hogy ez valójában mit jelent, azóta sem tudja jóformán senki. Vannak ambiciózus elképzelések a társasházak fűtés-korszerűsítéséről, a vállalatok energiahatékonyságot növelő beavatkozásainak támogatásáról, a megújuló energia részarányának növeléséről és sok egyébről, de ezek vagy meg sem kezdődtek, vagy gyerekcipőben járnak. Szó van az anyagban a felelős hulladékgazdálkodásról, ami örvendetes lenne, de ehelyett nagy megdöbbenést keltett, hogy a fővárosi tulajdonú közterületeken leszereltek háromezer szemetesedényt, a közelmúltban pedig sztrájkoltak a kukások. A városfejlesztési célkitűzések között szerepel, hogy élettel teli városközpontok alakuljanak ki, ám a sok bezárt bolt, üres helyiség, lehúzott redőny azt mutatja, bőven van még teendő.

Karácsony hároméves tevékenysége során a közlekedési reformjai okozták a legnagyobb felzúdulást, több lépésével kiváltotta az autósüldöző titulust. Ezek közül a fő problémát az átgondolatlan nagykörúti biciklisávok okozzák, hiszen ezek – bár több kerékpáros jelent meg az utakon – általában kihasználatlanok, a többi sávban viszont állandósultak a dugók. A pesti alsó rakpart végleges lezárásának a terve szintén nagy ellenkezést váltott ki, hiszen az onnan kitiltott járművek a belvárosban további fennakadásokat és légszennyezést okoznak.

Rovarhotelek, méhlegelők és más érdekességek

A programban vannak olyan vállalások, amelyekről nem sokat tudunk, ilyen például a közlekedési alapjövedelem bevezetése, a budai trolibuszhálózat kiépítése, emellett késik a hármas metró rekonstrukciója, s hiába ígérték meg, hogy a kocsikba klímát szerelnek, abból nem lesz semmi – de legalább a tizennégy éven aluliak tényleg ingyen utazhatnak a BKK járatain. A dugódíjat pedig hiába szeretné bevezetni a főváros, a kormány világossá tette, hogy nem fogja engedélyezni.

A zöldfelületek ügyében is grandiózus ötletekkel álltak elő Karácsonyék, de inkább az egyébként hasznos, de a jelenlegi helyzetben talán kevésbé lényeges rovarhotelek kialakításának, a méhlegelők létesítésének a híre jutott el a közvéleményhez, nem kis derültséget keltve. A Városliget ügyében is vereséget szenvedett a főpolgármester, a mú­zeumi épületeknek nem tudnak máshol helyet keresni, hiába lengették be korábban. A Magyar Zene Háza, valamint a Néprajzi Múzeum egyöntetű tetszést arat a fővárosiak és az idelátogatók körében, az áprilisi parlamenti választás után pedig a kormány egyértelművé tette, olyan eredmény született, amelynek alapján az eredeti terveknek megfelelően készül majd el a Liget Budapest projekt.

A közterek esetében azt ígérte Karácsony, hogy kitakarítják a várost, mert még soha nem volt ennyire piszkos és szemetes, mármint 2019-ben, amikor írták a programot. Ha azonban valaki végigsétál Budapest egyes utcáiban, terein, azt tapasztalja, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Közterületi árnyékolókból, ivókutakból, nyilvános mosdókból, új zebrákból sem lehet látni túl sokat, viszont tény, hogy idén ősztől valóban egységesebbé vált a parkolási rendszer, bár jelentősen megemelkedtek a díjak, és megnövekedett a fizetős időszak, aminek sokan nagyon nem örülnek.

Felmerült a Városháza eladása is

Több hónapos csúszás, a kormánnyal folytatott bazári alkudozás után kezdődött meg a Lánchíd felújítása, és kiderült, drágább lesz a korábban tervezettnél, holott a főpolgármester ennek az ellenkezőjét állította. Nem mentes problémáktól a Blaha Lujza tér átalakítása sem – csökkentett műszaki tartalommal a tervezettnél később készül el –, s egyébként is jellemző, hogy gyakran összecsúsznak a nagyobb munkák, tovább növelve a közlekedési káoszt.

A Vegyük vissza a döntés jogát! fejezetben Karácsony átláthatóságot ígért, és azt, hogy visszaszerzik az ellopott önkormányzati vagyont. Ehhez hozták létre több mint két éve az utóbbi húsz-huszonöt esztendő korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottságot, amelynek már 2021 végéig le kellett volna adnia a jelentését, majd meghosszabbították a testület mandátumát idén nyár végéig, de a mai napig nem végzett a munkával. Ez csak a kisebbik baj, az egész bizottság működése tragikomikus, hiszen elfoglalt, nem szakértő politikusoknak kellett volna komoly feltáró munkát végezniük rendkívül bonyolult ügyekben nyomozati jogkör nélkül, így nem meglepő, hogy totális kudarcot vallottak.

Az átláthatóság követelménye máskor is csorbát szenvedett: az álarcos Anonymus több hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyből az derült ki, hogy a főváros ingatlaneladási gyakorlata – még a Városháza épületét is dobra akarták verni! – finoman fogalmazva is gyanús, jutalékos rendszerről, előre eldöntött üzletekről, testre szabott pályázatokról beszéltek a szereplők, és ami a legmegdöbbentőbb, feltűnt soraikban Bajnai Gordon egykori miniszterelnök is, aki aztán nem győzött magyarázkodni. A Városháza-gate miatt azóta is nyomoz a rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt.

Botrányok, megmosolyogtató közjátékok

Karácsony kampányában kiemelt szerepet kapott, hogy a fővárosban bevezetik a Tiborcz-adót (a megnevezést ő találta ki). Három évbe telt, mire a napokban megszületett a közgyűlésben a döntés, de érdemi bevételnövekedés helyett inkább komolytalanná vált az építményadó-rendelet módosítása – amely az egymilliárd forint feletti értékű épületekre vonatkozik –, hiszen csak a Margitszigeten lehet alkalmazni, miután csak erre a területre terjed ki a főváros jogszabályalkotási jogköre. Tarlós István szerint egyébként a rendelet nem egyértelmű, s emiatt perekre lehet számítani.

Vegyük vissza, ami a miénk! a címe az egészségügyi, lakhatási, szociális programnak. Sok elképzelést sikerült papírra vetni, ám ahelyett, hogy ezek megvalósulásáról érkeztek volna hírek, a Pesti úti idősotthonban tapasztalható áldatlan állapotokról számoltak be a lapok, miután hazánkban is kitört a koronavírus-járvány, s a pandémia első időszakában nagyon sokan fertőződtek és haltak meg az intézményben. Ebben a fejezetben olvasható többek között, hogy érezhetően csökkentik a közterületi hajléktalanságot, ám a valóság ennek homlokegyenest az ellenkezője, láthatóan sokkal több ember él az utcákon, mint 2019 előtt.

A budapestieket közvetlenül nem érintette, de számos kínos és olykor megmosolyogtató közjáték is végigkísérte Karácsony tevékenységét. Kiderült például, hogy korábban nem oktathatott volna a Budapesti Corvinus Egyetemen, mert nem volt nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű államilag elismert oklevele, és nem kezdte meg a doktorjelölti jogviszonyt sem. A The Economistnak adott interjúban pedig azt mondta, Orbán Viktor alacsony és kövér, ő viszont magas és vékony, majd kénytelen volt elnézést kérni az otrombaságáért. S az is érdekes volt, amikor azt hitte, Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel beszél telefonon, aztán kiderült, orosz humorista csinált belőle bohócot.

Országos politikai babérokra tört

Mindezeknél persze sokkal lényegesebb, hogy Karácsony főpolgármesteri tevékenységét nagyban befolyásolta az is, hogy az elmúlt három évben nem egyszerűen egy világváros ügyeit próbálta menedzselni, hanem országos politikai babérokra tört, közben állandóan hadakozik a kormánnyal. Elindult a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, be is került a második fordulóba, de azután Márki-Zay Péter nyomására visszakullogott a Városházára. A kampány hosszú hetei alatt pedig sem ideje, sem energiája, sem kedve nem volt Budapesttel foglalkozni. Sokak véleménye szerint ezek a holt időszakok nem váltak a város kárára. Mindezek után nem véletlen, hogy egykori szövetségesei, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt egyáltalán nem tekinti egyértelműnek, hogy 2024-ben is ő lesz az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje.

***

Karácsonynál talán még Demszky is jobb főpolgármester volt!

– Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője

Pálfy Dániel Ábel interjúja

Hogyan értékelné Karácsony Gergely főpolgármesteri teljesítményét?
A főpolgármester a főnökét és tanítómesterét követve – mondjuk úgy – nem fejtette ki a valóság minden részletét a kampányában, ugyanis rengeteg dolgot megígért, de ezek közül szinte semmi nem valósult meg. Kezdjük a legfontosabbal, egyetlen új beruházást nem indított el. Amelyek folyamatban vannak, azok mind Tarlós István főpolgármestersége idején indultak, és akkor teremtették elő a szükséges forrásokat. Ezek közé tartozik a Lánchíd-felújítás – amely már régen elkészülhetett volna, ha Karácsony Gergely nem ír ki egy új pályázatot, amely­nek eredményeként kisebb műszaki tartalommal, de ötmilliárd forinttal többért valósul meg –, valamint a Széna tér és a Blaha Lujza tér felújítási munkái, amelyek több száz millió forinttal drágultak. Utóbbinak a befejezése is csúszik, és a média is bemutatta, milyen gyenge a kivite­lezés. De nemcsak a város életében legfontosabb fejlesztések területén, hanem a stabil és biztonságos működés megszervezésével is súlyos problémák vannak: soha nem volt még olyan főpolgármestere Budapestnek, aki nem volt képes megoldani a hulladékszállítást. Néhány hete napokig álltak a teli kukák a városban elszállítatlanul. A főpolgármester ráadásul állandóan a főváros csődjével riogat. Az én nyilvánvalóan elfogult véleményem szerint Tarlós István szakmailag és emberi­leg is sokkal jobb főpolgármester volt. Sőt bizonyos értelemben még Demszky Gábor is. De Karácsony munkájával már a szövetségesei sem elégedettek, a DK és az MSZP is jelezte, hogy nem feltétlenül támogatja az újra­indulását. A baloldal nem a város ügyeit intézi, hanem a hatalmon osztozkodik. A DK és a Momentum balhéja miatt már egy közgyűlés elmaradt, Gyurcsány Ferencék elszipkázzák a többi párt polgármestereit Szaniszló Sándortól Déri Tiborig, és emiatt nélkülük semmiről nem tud dönteni a közgyűlési többség.

Egy ilyen helyzetben biztos, hogy minden felsorolt probléma Karácsony felelőssége? Az ellenzéki összefogás tagjai közti feszültségek miatt lehet, hogy sok kérdésben nincs mögötte kellő politikai támogatás.
Egy közvetlenül választott főpolgármester felel a jegyző kinevezéséért, így áttételesen a főpolgár­mesteri hivatal működéséért. Ő nem mondhatja azt, hogy „én szeretném megvalósítani, de az engem támogatók megakadályozzák”! Ha valaki ilyet mond, azt demokrataként nem tudom értelmezni. Egy esetben hivatkozhat erre, ha utána lemond. Amen­ny­­­iben bármilyen okból – legyen az hatalmi harc, feszültség a szövetségesek közt vagy egyéb – nem képes érvényesíteni a politikai programját és beváltani az ígéreteit, akkor nem kell folytatni ezt a vergődést. Látjuk, hogy a szavak szintjén bátor, de a kampányban tett vállalásainak még az átláthatóság területén sem volt képes eleget tenni. Egyetlen Budapest-infót sem tartott, vannak sajtó­orgánumok, amelyeknek nem hajlandó nyilatkozni, vannak, amelyeket kitilt egyes rendezvényekről, vagy nem ad nekik akkreditációs lehetőséget. A Városházán az újságírók csak a kordon mögül kérdezhetnek. Tehát nemhogy a fejlesztések nem valósulnak meg, és az általános működés nincs biztosítva, de a budapestiek­kel való demokratikus párbeszéd, a nyilvánosság ígéretei sem teljesültek. A nyilvánosságot a főpolgár­mester csak kérdések és kontroll nélkül, a saját Facebook-oldalán keresztül tájékoztatja, amikor épp kedve van.

A főpolgármestert sokan támadták a budapesti közlekedésben tapasztalt problémák miatt. Hogy áll most ezen a téren?
Karácsony Budapest közlekedésével kapcsolatos döntéseivel nagy problémák vannak. Kitalálta a város zöldítéséről szóló kampányszlogent, aztán bármiféle előkészítés, társadalmi egyeztetés és hatástanulmány nélkül felfestette a körúti biciklisávokat, amelyek egy részét újra kellett festeni, mert nem voltak biztonságosak. Amikor a szakmai véleménnyel szemben a politikai akarat érvényesül, annak ez az eredménye. Egy kétmilliós nagyváros közlekedési rendszerét nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni biciklisávok felfestésével, rakpartlezárással. És akkor még nem beszéltünk a hármas metró régóta csúszó felújításáról, ami nemcsak közvetlenül nehezíti az emberek életét, de a pótlások miatt más területekről kell kivonni buszokat, és nem épp környezetbarát, öreg Ikarusokkal pótolni őket. Nem csak a dilettantizmus azonban a gond. Karácsony hatalmi arroganciájáról is tanúskodik jó néhány döntése, például hogy a BKV ne írja alá a járműveire vonatkozó reklámtendert, ami évente egymilliárd forint kárt okoz a budapestieknek. Karácsonyt valójában nem érdekli Buda­pest, neki a főpolgármesterség csak ugródeszka volt a miniszterelnökjelölti kampányához. Úgy érzem, a főváros szempontjából elvesztegetett idő volt az elmúlt három év, és félek, a következő kettő is az lesz.

Tud pozitívumot is mondani Karácsony Gergelyről?
Hm… Jó kérdés. Ja, igen! Magas és vékony! A viccet félre­téve talán a Mol Bubi közösségi kerékpár-szolgáltatás megújítása, a mobilalkalmazás bevezetése mindenképp értékelendő. A Vitézy Dávid által 2014-ben elindított, valóban kiválóan működő rendszer fejlesztése azonban magától értetődően időszerű volt.

***

Nagy Attila Tibor politikai elemző: A második Demszky Gábor

A kormányváltás ugródeszkájának tekintette az ellenzék a 2019-es önkormányzati választás részsikereit, így Budapest politikai meghódítását is. Az Orbán-rendszer ellenfelei a helyi hatalom fedezékéből erőt gyűjtenek, és két és fél év múlva országosan is átveszik a hatalmat, Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester pedig immár magas közjogi pozícióból fogja bizonyítani miniszterelnöki posztra való alkalmasságát – gondolták és remélték egyesek, akik az új városvezető körül sündörögtek. Az új főpolgármesternek kettős feladata lett: egyfelől bizonyítani, hogy az Orbán-kormány érdemtelen az újraválasztásra, másfelől pedig bemutatni helyi szinten, hogy az ellenzéki pártok alkalmasabbak az ország vezetésére a Fidesznél. Karácsony lett így a „második Demszky Gábor”, hiszen számos alkalommal nyilvánosan és olykor hevesen kritizálta a kormány Budapestre vonatkozó döntéseit – de nemcsak azokat, hanem általános politikai észrevételeket téve kiállt a kormányváltás szükségessége mellett.

A Fidesz-kormány eleve ellenérdekelt volt ellenfele sikeres fő­polgármesteri tevékenységében, és pénzügyi elvonásokkal, hatáskörcsökkentéssel (lásd az építésügyi hatósági jogkörök elvonását a települési önkormányzatoktól) igyekezett mozgásterét mérsékelni. Ezt annál inkább is megtette, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere amúgy is jobban hisz a központi kormányzat hatékonyságában, mint az alsóbb szintű helyhatóságok munkájának eredményességében, és hatalomtechnikailag is nagyobb kontrollt lehet gyakorolni az ország működése felett abban az esetben, ha a központi hatalom minél inkább visszaszorítja a települési önkormányzatok befolyását. Budapest ellenzéki vezetése és az ország kormánya között tehát hamar kialakult a szembenállás. Amikor Karácsony Gergely a 2021-es előválasztás idején hivatalosan is miniszterelnök-jelöltként indult, összpontosított kormánypárti kommunikációs hadjárat folyt ellene, ügyesen kihasználva a nyelvvizsgabotrányát.

Miniszterelnök-jelöltségének kudarca – visszalépett Márki-Zay Péter javára – politikusi pályafutásának eddigi legsúlyosabb balsikere is volt, megkoptatta addigi renoméját még az ellenzéken belül is, ugyanis az MSZP-ben és a az LMP-ben többen zokon vették a döntését. A DK vezetőjének, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek pedig nem volna ellenére, ha egy DK-s politikus venné át Karácsony Gergely helyét a 2024-es önkormányzati választáson. Csakhogy nem látni olyan fővárosi DK-s politikust, aki a siker reményében tudna szembeszállni a főpolgármesterrel egy választási (akár előválasztási) megméretésen, mert vagy az ismertsége, vagy a népszerűsége nem elegendő a sikerhez. Bár korábban felvetődött Dobrev Klára neve lehetséges főpolgármester-jelöltként, árnyék-miniszterelnökké válását követően furcsa lenne, ha lemondana az ország vezetésének tervéről a főpolgármesteri poszt miatt. Az viszont nem kétséges, hogy a DK támogatásáért Gyurcsány megkéri a hivatalban lévő főpolgármestertől a politikai árat, és ezt annál inkább is megteheti, mert egy fővel tovább erősödött a DK fővárosi frakciója a Fővárosi Közgyűlésben. Jó jel ugyanakkor Karácsony számára, hogy egyelőre a Fidesz–KDNP részéről sem látszik olyan Budapesten is népszerű, fajsúlyos jelölt, aki jó esélyekkel indulna a főpolgármester-választáson. Természetesen ma még korai lenne kijelenteni, hogy lefutott verseny ez, a politikában előfordulnak váratlan fordulatok, de a főpolgármester összességében bizakodóan tekinthet a politikai pályafutásának folytatása elé.

Nyitóképen: a főpolgármester beszédet mond az Önkormányzatok az idősekért című, a Fővárosi Önkormányzat és a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa által szervezett konferencián októberben. Fotó: MTI / Kovács Attila