Az egykori Moszkva századennyiért, mint amit Orbánék lenyomtak, tankokkal vonulna be
Lehet, még ezt is megérjük, és akkor lehet összevetni Brüsszelt és Moszkvát.
Nemrég Budapesten találkozott Karl Nehammer osztrák kancellár, Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Válságmentes időkben ez csak egy napi hír volna a sok közül, de a mostani találkozó stratégiai jelentőségűnek nevezhető. Mindhárom országot súlyosan érintik napjaink válságai, leginkább az illegális migráció és az energiaválság. Eddig is létezett együttműködés a három ország között, de a budapesti csúcs után ez az együttműködés magasabb szintre léphet. Budapest lett a magas szintű kapcsolatfelvétel helyszíne, és már napirenden a folytatás: a három ország vezetői nemsokára Belgrádban ismét találkoznak, majd várható egy újabb csúcs Bécsben is. Közben már meg is állapodtak a közös célokban: a nyugat-balkáni útvonal tehermentesítéséről, a területükre illegálisan érkezett migránsok hazaviteléről és az EU-n kívüli hotspotok felállításáról. Szóba kerültek más együttműködési területek is, úgymint az energiaválság elleni közös fellépés vagy a keleti kereskedelmi partnereket dél felől elérő útvonalak megerősítése és kiépítése. Azaz több stratégiai területen várható kooperáció, ami jóval túlmutat a manapság népszerű „ügyek menti” szövetségek gyakorlatán. Az sem elképzelhetetlen, hogy valami új kezdetének lehetünk tanúi: a Duna mellett élő népek szorosabb szövetségének.
Egy ilyen szövetségesi rendszernek minden alapja adva van. A dunai nemzetek földrajzi közösségben élnek egymással. Ha Magyarországon aszály van, Szerbiában is aszály van. Ha a Duna vízgyűjtő területén lévő valamely folyót súlyos szennyezés ér, a probléma nálunk is jelentkezik. Ha a migrációs hullám eléri Budapestet, az Bécsnek is nehézség. Nem beszélve arról, hogy természeti erőforrásaink országonként megoszlanak, ezért valamiből minden érintett országban hiány van. Ám a Duna mente egésze erőforrások tekintetében szinte tökéletes egységet alkot. Ez Európa egyetlen olyan térsége, amely az észak–déli és a kelet–nyugati kereskedelmi kapcsolatoknak is a központi útvonala. A Duna-medencét és tágabb értelemben véve Közép-Európát időről időre befolyási övezetévé akarja tenni valamely keleti vagy nyugati hatalom. A Duna menti népek tehát együttműködésre vannak ítélve – együttműködésre ítéli őket a földrajz.