Magyar diplomata vezette az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakát, ahol Novák Katalin köztársasági elnök békekötésre szólította fel a világ vezetőit.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
Szakadoznak a diplomáciai csatornák az orosz–ukrán háború lövészárkainak két oldalára felsorakozó hatalmak között. Így aki egyszerre akar beszélni mind az Ukrajnát fegyverrel és katonai koordinációval támogató Nyugathoz, mind Oroszországhoz és a mögé halkabban vagy hangosabban felsorakozó harmadik világhoz, jól teszi, ha izzítja rakétáit az államközi diplomácia legkülső, legütésállóbb és legméltatlanabbul elhanyagolt intézményi keretében, az ENSZ-ben is.
Hazánkat e tekintetben nem lehet restséggel vádolni: a szabad Magyarország történetében először adhattunk elnököt az ENSZ Közgyűlésének – a legutóbbi magyar közgyűlési elnök, az e poszton 1982-ben szolgáló Hollai Imre a Lázár-kormányban volt külügyminiszter-helyettes. Idén Kőrösi Csaba veterán diplomata személyében adtunk elnököt a világ legnagyobb nemzetközi egyeztető testületének. Az angol, arab, francia és orosz nyelven beszélő külügyér Moszkvában, Leedsben, a massachusettsi Cambridge-ben és Jeruzsálemben tanult, harminckilenc éve dolgozik a külügyben, szolgált Líbiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben, Görögországban és az ENSZ-ben, emellett az első Orbán-kormányban külügyi helyettes államtitkárként vitte a multilaterális diplomáciát, majd Áder János Köztársasági Elnöki Hivatalában a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát vezette.
Emellett a szeptember 13-ai közgyűlési találkozón is a lehető legmagasabb szinten képviseltette magát hazánk, a magyar delegációt ugyanis a köztársasági elnök vezette. Novák Katalin a hazai diplomáciában egyedülállónak tűnő szuperképességét bevetve úgy mondta el a magyar álláspontot, hogy nyugati füllel is érteni, netalán megszívlelni lehessen. Felszólalását a köztiszteletben álló, nemrég elhunyt II. Erzsébet brit királynő 2010-es ENSZ-beszédének idézésével kezdte: „A vezetés legnehezebb formája a békét »megvívni«.” Novák emlékeztetett: a béke nemzetközi napján a világ vezetőinek kiemelt kötelessége, hogy „legyenek hűek II. Erzsébet örökségéhez, hogy békében élhessünk”.
Hivatkozott az ENSZ alapokmányának 1. cikkére, mely szerint a szervezet elsőrendű célja, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek”. Ezáltal világossá tette, hogy amikor a kétoldalú kapcsolatok és a regionális szervezetek a háborús eszkaláció fórumai lettek, az ENSZ szent kötelessége, hogy a béke menedéke legyen.
Szólt a háború következményei által sújtott közép- európaiak nevében is, emlékeztetve a világ vezetőit, hogy Budapesten nem sokkal a második világháború lezárulta után szovjet tankok vonultak, és hogy a magyar rendszerváltozás után nem sokkal Jugoszláviában is egy évtizeden át tartó öldöklés kezdődött. Épp e tapasztalatból okulva „Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét, és súlyos hatással van a világ rendjére” – hangsúlyozta Novák Katalin. „A magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak. Gazdasági, szociális és humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának és a háború elől menekülő ukrajnai embereknek, (…) a lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében” – jelentette ki.
Oroszország agressziójának és háborús bűneinek elítélése azonban nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy a végső cél a béke – figyelmeztetett. „Mit akarunk az ENSZ-ben? Megnyerni a háborút? Nem lehet célunk a háború megnyerése. Nekünk a béke helyreállítását kell célul kitűznünk! Ha van erre szándék, van megoldás is!” – szögezte le a köztársasági elnök. Emellett burkoltan elítélte a nemzetközi szervezetekben zajló woke térfoglalást is, jelezve, „cseppet sem magától értetődő dolog, hogy ma, amikor háború, energia- és élelmiszerválság van, a háború elkerülése és a béke megőrzése céljával létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak. Ma nem erre van szükség. Újra képessé kell válnunk arra, hogy megkülönböztessük a lényegest a lényegtelentől, a fontost a jelentéktelentől, a valódit a fikciótól”. Beszéde zárásául a nyugati fülek számára szintén könnyen befogadható Winston Churchill brit miniszterelnököt idézte, aki szerint „azok, akik jól meg tudnak nyerni egy háborút, ritkán tudnak jó békét kötni, és azok, akik jó békét tudnának kötni, soha nem nyerték volna meg a háborút”.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A 64 éves tábornokot súlyos állapotban szállították kórházba.
Kaja Kallas immár a 20. brüsszeli szankciós csomaggal riogat – ha az előző 19 nem ért semmit, majd ez fog!
Az Egyesült Államok már az ország kapuin belül tárgyal a zsíros üzleti lehetőségekről, és Brüsszel sem szeretne kimaradni belőle.
Menczer Tamás konkrét válaszokat vár Bujdosó Andreától.
Vége a színjátéknak: ami most zajlik, az nem politikai vita, hanem titkosszolgálati művelet.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A 444 és az ellenzék szerint a magyar rendszer extrém aránytalan, de valójában kevert, félúton az arányos és a többségi között.
