| Ádám Rebeka Nóra |
Magam sem hittem volna, hogy egy cikkben említem egyszer Rákosi Mátyást és a Family Guyt, de ez is eljött. A Vertigo Médiának – Berta Balázs és Kárpáti György producernek – köszönhetően hiánypótló dokumentumfilm készült a magyar szinkronról több tucat közismert színész és neves szakember megszólalásával. A Magyar hangja… tisztelgés a magyar szinkronszakma nagyjai előtt.
A dokumentumfilmből kiderül, a szinkron úgy érkezett Magyarországra, hogy a vidéki moziüzemeltetők levelet írtak a Gömbös-kormány belügyminiszterének, melyben azt kérték, tegyen valamit, mert a nézők nem hajlandók bemenni a külföldi, feliratos filmekre. Így hát Kozma Miklós rendeletben írta elő, hogy a hazánkban bemutatott filmek minimum húsz százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. 1935 novemberében készült a Mafilm műtermeiben az első magyar szinkron, amelynek nagyon vegyes visszhangja volt – a nézők örömmel fogadták, a kritikusok viszont hamisításnak és csalásnak titulálták.A szinkronszínházak bölcsője, a Pannónia Filmstúdió Rákosi Mátyás regnálása alatt a II. kerületi Vöröshadsereg útján épült fel. A magyar szinkron évtizedeken át rendkívüli alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott a filmszínészekkel, és az évek alatt szállóigévé vált mondatok sokasága épült be a közbeszédbe Schwarzenegger hasta la vistájától a Jóbarátok Rossának „Dehát szakításban voltunk!” magyarázkodásáig. A Magyar hangja… teljes, átfogó képet nyújt a szinkronszakmáról, annak történetéről, fortélyairól, változásairól, külön figyelmet szentelve az animációs filmeknek is a Magyar népmeséktől kezdve a Vukon át a Family Guyig. Az alkotók negyven interjút készítettek, a vásznon olyan jól ismert szinkronszínészek mesélnek élményeikről, mint Zsigmond Tamara, Molnár Piroska, Pogány Judit, Kálid Artúr, Nagy Ervin, Szacsvay László, Bogdányi Titanilla, Csőre Gábor, Galambos Péter, Hevér Gábor, Holl Nándor és Stohl András, illetve híres szinkronrendezők és -dramaturgok – Nikodém Zsigmondtól Pataricza Eszterig – segítenek egyben látni e terebélyes szakmát.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Egyre több jogot ajánlanak fel az individuum számára: ma már szabadon választhat nemet, végtelen számú és előjelű életmódot.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint végtelenül unalmas volt az M1-en megrendezett vita.
„Mutassunk erőt Budapesten, találkozzunk a Békemeneten!” – írta Szentkirályi Alexandra.
